Mint ismeretes, végül 97 ezren szerződtek ki az állami nyugdíjrendszerből. Azonban a „kiszerződések” nem most kezdődtek el. Hova vezet ez az állapot? Min változtatott a nyugdíjtörvény? Milyen jövő elé néz az állami nyugdíjrendszer? De ami a legfontosabb, mi, magyar állampolgárok mire számíthatunk nyugdíjas éveinkben?

Bizalmatlanság és jólét

Az IDEA szerint két körből kerültek ki azok, akik végül a magán-nyugdíjpénztárakat választották. Az egyik az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságában kételkedők csoportja, a másik pedig a magasabb jövedelműek rétege.

„Ők azok, akik bíznak abban, hogy nyugdíjas korukra lesz harminc-ötven millió forint a pénztári megtakarítási számlájukon. Ebből a pénzből minden egymillió forint után – a még nem létező versengő járadékpiacon – hatezer forint nyugdíjat kaphatnak majd havonta” – írja az elemzés az öngondoskodásban bízókról.

A kiszerződők közül sokan nem hisznek abban, hogy a járulékfizetéseikkel közel arányos időskori nyugdíjat kapnak. Ezért vállalják, hogy inkább kifizetik akár huszonnégy százaléknyi nyugdíjjárulékot is adóként a költségvetésbe, és lemondanak a jövőbeli tb-nyugdíjszolgáltatásról.

A látens „kiszerződők”

A kutatások szerint 500-750 ezerre tehető a feketén foglalkoztatottak száma a munkaerőpiacon. Pontos számot nehéz lenne mondani, hogy hányan vannak azok az ún. szürkén foglalkoztatottak, akik fizetésének csak egy része van bejelentve. Ők tulajdonképpen azok, akik már korábban kikerültek a nyugdíjrendszerből. Az állam ugyanis nem részesül járulékként az eltitkolt jövedelmükből.

„Az adóelkerülés azért is súlyos probléma, mert automatikusan jövedelemátcsoportosítást eredményez a társadalom adófizető és adót nem – vagy nem „teherviselési képességének” megfelelően – fizető tagjai között. Az eredmény így jelentős jóléti veszteség és az adómorál további romlása” – írja az IDEA elemzése.

Az IDEA szerint azzal sem lett igazságosabb az elosztás, hogy most választhattunk a rendszerek között: a magasabb társadalmi státuszúak inkább kiszerződtek, az alacsonyabb jövedelműek pedig inkább visszaléptek.

Alapnyugdíj lesz?

Az IDEA nem tartja kizártnak, hogy a bejelentett állandó magyarországi lakcímmel rendelkezőknek a jövőben alapnyugdíj jár majd egy bizonyos életkor után.

„A minimum azonban csak csekély összegű lehet, ha az állam nem vagy alig egészíti ki a befizetett járulékot adóforintokkal. Azaz: az alapnyugdíj csak abban segítene, hogy senkit se „hagyjunk hátra”. Több forrás a rendszerben ettől nem lesz, ahhoz be kellene vonni az eltitkolt jövedelmeket is” – írja az elemzés.

Rossz kilátások

„Előbb-utóbb mindenki számára evidens lesz, hogy a 65-70-75 éves kor feletti, „dologtalannak” képzelt évei alatt nem az lesz a legnagyobb dilemmája, hogy a Balatonra vagy az Adriára menjen-e nyaralni, mint volt az a 80-as és 90-es évek német friss nyugdíjasainak, mivel csekély nyugdíját a munkaerőpiacról kell majd kiegészítenie” – írja az elemzés.

Az IDEA szerint az elmúlt húsz év intézkedései ellenére az állami nyugdíjrendszer a fenntarthatatlanság felé tart. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy az emberek kénytelenek lesznek életük végéig dolgozni, hogy el tudják tartani magukat öregkorukban is.