Az intelligens irányító rendszer projektet Veres Sándor professzor, a Southampton Egyetem kutatója vezeti, Arthur C Clarke pedig egy bárányfelhőn ülve dörzsöli a markát...

Erről a hírről ugyanis sokaknak a 2001: Űrodüsszeia című sci-fi ugorhat be: Arthur C Clarke könyvében, és a belőle Stanley Kubrick által rendezett filmben éppen a személyiséggel felruházott számítógép okozza a gondokat: úgy gondolja, a küldetés megvalósítása érdekében meg kell ölnie az űrhajó személyzetét. Az ESA azonban a jelek szerint nem tart az önállósodó mesterséges intelligenciától, és belekezdett a fejlesztésbe.

Az Európai Űrügynökség támogatásával most brit mérnökök készítik azt az irányító berendezést, amelyet önállóan dolgozó űrhajókban és robot felderítő járművekben használnak majd.

Ezek az űrhajók képesek lesznek tanulni, felismerni a problémákat, küldetés közben alkalmazkodni a körülményekhez, elvégezni a karbantartást és a javításokat, és önállóan dönteni a küldetés végrehajtásához szükséges lépésekről.

A fejlesztés híre azzal kapcsolatban került napvilágra, hogy az ESA készül második automata szállító járműve (Automated Transport Vehicle, ATV) felbocsátására. Az ATV 2 még ebben a hónapban elindul a nemzetközi űrállomásra.

Az ATV 2-t az Astrium nevű cég építi és előre programozott útvonalon halad majd, az űrállomás közelében azonban már saját fedélzeti műszereivel tájékozódik és ezek segítségével intelligens önvezérléssel dokkol.

Veres Sándor professzor, a Southampton Egyetem kutatója vezeti az intelligens irányító rendszer projektet. Mint mondta, a technológia idővel olyan űrhajókban is alkalmazható lesz, amelyekben emberi személyzet utazik. "Úgy vélem, eleinte ember nélküli, robot küldetésekben láthatjuk majd a használatát, és ez sokféle módon csökkenteni fogja az emberek jelenlétének szükségességét az űrben" - fejtette ki a professzor.

A vezetésével fejlesztett, sysbrain nevű irányító rendszer képes arra, hogy angol nyelvű szövegeket értelmezzen, ezért nem kell bonyolult programnyelven programozni. Sőt, arra is képes, hogy fellépjen az internetre és új információkat szerezzen. A professzor szerint a rendszer korlátozott területeken képes arra, hogy az emberekhez hasonlóan fontossági rangsort állítson fel és döntéseket hozzon. Jelenleg állandóan emberi felügyelet alatt működnek például a kommunikációs műholdak. Ha erre már nem lesz szükség, azzal rengeteg költséget lehet majd megtakarítani.

Veres Sándor professzort megkérdezték a 2001: Űrodüsszeiában bemutatott veszélyekről is. Erre azt mondta, a valóságban úgy kell programozni a mesterséges intelligenciát, hogy ne árthasson az embereknek. Dr. Wolfgang Paetsch, az Astrium cég ATV fejlesztésének vezetője elismerte, hogy a biztonság garantálása az egyik legnagyobb kihívás a mesterséges intelligenciájú űrhajók készítésénél.