Balsai: a semmisségi törvény helyreállítaná a rendőrség becsületét

A fideszes politikus, a 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott indítványnak expozéjában kedden elmondta: ezt a törvényt már négy évvel ezelőtt meg kellett volna hozni, az akkori parlamenti erőviszonyok azonban nem adtak lehetőséget arra, hogy az Országgyűlés megfelelő választ adjon a Budapest utcáin lezajló gyalázatos eseménysorozatra.

Hozzátette: sohasem késő felülvizsgálni és orvosolni a történteket.

Emlékeztetett arra, hogy 2006 őszén több száz embert vontak szabálysértési, illetve büntetőeljárás alá, "óriási többségüket azért, mert - mint cinikusan mondani szokták - rossz időben voltak rossz helyen", azaz békés szemlélőként vagy jogszerűen demonstráló állampolgárként a fennálló, "sok szempontból illegitim hatalommal szemben" akarták megünnepelni az október 23-i nemzeti ünnepet.

Kifejtette azt is, hogy miniszterelnöki megbízottként egyik feladata kideríteni, "meddig vezetnek a szálak", de szavai szerint a napnál világosabb, hogy a rendőrség vezetői maguktól nem vetemedhettek arra, hogy azonosító nélküli rendőrök brutális magatartását pártolják, eltűrjék.

Szólt arról: a rendőrökkel szemben megindult ügyekben eljáró bírók arról számoltak be a jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottságnak, hogy a rendőrök "összevissza hazudnak", egymást mentegetik. Hozzátette: ez nem a 45 ezres létszámú testületre, hanem mindössze néhány tucat rendőrre vonatkozik.

Elmondta, tudja, hogy rendőrszakszervezetek tiltakoznak javaslata ellen, véleménye szerint azonban akkor kellett volna felemelniük a szavukat, amikor a rendőrség hírnevén folt esett.

2006 őszén embertelen körülmények között, "a guantánamói fogolytábortól is idegen módszerekkel" kínoztak meg embereket Budapesten - emelte ki, megjegyezve: a sértetteknek elégtételt kell adni, az ítéleteket, az őket sújtó intézkedéseket felül kell vizsgálni és meg kell semmisíteni.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár közölte, hogy a kormány támogatja Balsai István törvényjavaslatát.

Elmondta, a magyar jogrendszer ismeri a semmisségi törvény eszközét, vagyis azt a törvénytípust, amellyel az Országgyűlés meghatározott bűncselekményi és elkövetői kör vonatkozásában jogerős ítéletek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Hozzátette: 1989 óta a parlament négy semmisségi törvényt hozott - mind a négyet az előző rendszerben született egyes bírósági ítéletek hatályon kívül helyezéséről -, és közülük az egyiket az Alkotmánybíróság is vizsgálta, megállapítva annak alkotmányosságát.