Gázrobbanás történt a japán fővárost árammal ellátó egyik fukusimai atomerőműben.

Az erőművet üzemeltető Tokiói Villamosművek szerint négy dolgozó megsebesült, amikor a hűtési folyamatban használt hidrogén robbant be a Tokiótól 240 kilométerre északra található 1-es számú atomerőműben. Korábban a radioaktív gőz kiengedésével sikerült csökkenteni a nyomást, mert a hűtés leállt a pénteki földrengés miatt.

Videó a robbanásról:


Lehetséges ugyanakkor, hogy a reaktor fűtőrúdjai olvadnak, vagy már meg is olvadtak. Ez a reaktor túlhevüléséhez és sérüléséhez vezethet. Szakértők szerint ha jut is ki nukleáris sugárzás a reaktor környezetébe, az nagyon kicsi lesz, a csernobilihez hasonló katasztrófa pedig nem következhet be.

Magától leáll a szivárgás?

"Könnyű vizes reaktorok esetében ez lehetetlen. Hűtés hiányában emelkedik ugyan a hőmérséklet, ám attól a reakció leáll" - nyilatkozta Szekimura Naoto, a Tokiói Egyetem professzora. "A legrosszabb esetben lesz ugyan némi radioaktív sugárzás és sérülés a berendezéseken, de robbanás nem. Ha gondosan végzik a szellőztetést, nem jut ki sugárzó anyag. Három kilométer sugarú körön túl biztos nem" - tette hozzá.

A fukusimai atomerőműveket üzemeltető Tokyo Electric Power (Tepco) vállalat közölte, hogy a 2-es erőmű négy reaktorának tartályaiból engedtek ki gőzt. Előzőleg az 1-es atomerőmű egyik reaktorából szintén kiengedtek valamennyi radioaktív gőzt a túlnyomás csökkentése érdekében. Az intézkedést hűtési problémák tették szükségessé.

Kritikus a helyzet

A fukusimai erőmű egyes reaktorának kritikus a helyzete Aszódi Attila egyetemi docens szerint, de azt információ hiányában nem tudja megmondani, hogy a szűkebb és tágabb környezetre milyen hatással lehet a földrengést és cunamit követő szombati robbanás.

A BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója elmondta, hogy a földrengés és utóhatása három atomerőművi telephelyet érintett. Ezekben úgynevezett forralóvizes, azaz BWR-típúsú reaktorok üzemelnek, amelyekben mind a moderátor (a reakciót szabályozó közeg), mind a hűtőközeg könnyűvíz.

A hűtéssel van a baj

A fukusimai telephelyen két atomerőmű működik, ott, ahol a szombati robbanás történt hat reaktor termel áramot. A földrengés idején három működött, három karbantartás miatt nem, de az előbbieket is leállította az automatika - mondta Aszódi Attila. Üzemzavar esetén a reaktorok villamosenergia-ellátására dieselgenerátorokat használnak, ám ezeket a szökőár megrongálta, és egy órával indulásuk után le is álltak. Miután így megszűnt az üzemzavari villamosenergia-ellátás is, a hűtést nem tudták biztosítani - idézte fel a szakember.

A Japánból érkezett hírek szerint mindhárom reaktornál szükségessé vált a nyomás csökkentése. Tegnap este három kilométeres körzetben telepítették ki az embereket, tíz kilométeres körzetben pedig elzárkóztatást rendeltek el annak érdekében, hogy megakadályozzák a sugárterhelést, amit az okozhat, ha a kibocsátott gőzzel radioaktivitás kerül a környezetbe. Aszódi Attila szavai szerint minden bizonnyal súlyosabbá vált a helyzet, mivel szombaton magyar idő szerint 11 órakor már húsz kilométeres körzetben zajlott a lakosság evakuálása.

Amit még a szakember sem tud...

Azzal kapcsolatban, hogy milyen robbanás történhetett és annak milyen hatása lehet a szűkebb vagy tágabb környezetre, Aszódi Attila nem foglalt állást. Mint mondta, még nincs elegendő információja ehhez. Még az az adat sem segít a megítélésben, hogy az atomerőmű vezénylőtermében a normál sugárzási szint ezerszeresét mérték. Az erőmű szempontjából biztosan kritikus a helyzet, de azt, hogy a környéket és a tágabb környezetet, milyen hatások érik, még nem lehet megmondani – húzta alá a szakember.

„Döbbenetesen nagy” földrengés történt, így olyan terhelések érték a telephelyet, amilyenekre nem lehetett számítani még Japánban sem, ráadásul péntek reggel óta szinte folyamatosan reng a föld - fogalmazott. Ilyen erőhatásra nem lehet méretezni a létesítményeket - mondta, hozzáfűzve, hogy a többi infrastruktúra sokkal jobban megsérült a térségben, mint az atomerőművek.

Vegyi robbanás?

Az APA osztrák hírügynökség által megszólaltatott Helmut Rauch professzor, a bécsi atomtudományi intézet vezetője szerint valószínűleg vegyi robbanás történt. Az erőműben feltehetően a vészhűtés sem működött már. "Egy bizonyos pontnál a víz elbomlik, és hidrogén keletkezik, amely oxigénnel vegyülve rendkívüli robbanékonyságú (robbanógáz). Legtöbbször ez a fő oka annak, hogy ilyenkor vegyi robbanás történik" - részletezte a szakértő.

Európa nincs veszélyben

Az osztrák Meteorológiai és Geodinamikai Központi Intézet (ZAMG) számításai szerint nem jelent veszélyt Európára nézve a fukusimai erőműben bekövetkezett robbanás. Az intézet a Bécsben székelő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) adatai alapján modellezte a radioaktív felhő lehetséges mozgását. A számítások szerint a felhőt a szél északkeleti irányban a nyílt tenger felé sodorja, ahol nagyon le fog csökkenni a koncentrációja. E modellezés szerint nincs veszély Európára nézve - állapította meg jelentésében az osztrák hírügynökség.

Tízezren tűntek el a kikötővárosból

Az északkelet-japáni Minamisanriku kikötőváros lakosai közül tízezren tűntek el a pénteki földrengés és az azt követő szökőár pusztításában - jelentették be a helyi hatóságok. Az NHK televízió értesülései szerint a helyi kormányzat arról adott hírt: a 17 ezres lélekszámú város lakosai közül 9500-an kerültek fel az eltűntek listáira.

Az eddigi összesítések szerint Japán egész területén több mint 1600-ra tették a halottak és az eltűntek számát. A földrengés által megrongált, Tokió áramellátásáról gondoskodó fukusimai atomerőművek körül 20 kilométeres körben már 90 ezer embert kitelepítettek. További 210 ezer embernek az erős utórezgések miatt kellett elhagynia otthonát Ivate és Fukusima prefektúrában.

Tűzvész, víz, összedőlt házak

A részben vagy teljesen összeomlott házak száma mintegy 3400, s a katasztrófa sújtotta területen mintegy 200 helyen ütött ki tűz. Megrongálódott 181 népjóléti intézmény, köztük több szanatórium. A Honsú északkeleti végében lévő Ivate prefektúrában Rikuzentakata várost gyakorlatilag teljesen elmosta a pénteki földrengést követő szökőár. A helyi rendőrség közlése szerint majdnem az egész város víz alá került, csupán néhány ház maradt épen, s a víz a városháza második emeletéig ér.

Mijako és a tőle pár kilométerre délre lévő Jamada is víz alatt van.

Az ugyancsak a keleti parton lévő Fukusima prefektúrában 1800 ház dőlt romba. Futaba város tengerparti negyedeiben a házak több mint 90 százalékát elmosta a cunami. A szökőár okozta károkat azonban még csak részben sikerült felmérni. Sok területen ugyanis még érvényben van a cunami-riadó, s ezekre a helyekre még nem érkeztek mentők.

A földrengés sújtotta körzetekben mintegy 5,6 millió háztartásban nincs villany és 18 prefektúra több mint 1 millió háztartása maradt folyóvíz nélkül.

Nem találnak négy vonatot

Továbbra sincs hír négy vonatról, amelyek Mijagi és Ivate prefektúrában közlekedtek a földrengés idején, és azt sem lehet tudni, hányan utaztak rajtuk.

A Keleti Japán Vasutak közölte, hogy a sinkanzeneket, a több száz kilométeres óránkénti sebességgel haladó szuperexpresszeket egyelőre nem indítja el, de Tokió körzetében felújítja a vonatközlekedést.

Szombaton is zárva volt kilenc autópálya, és több mint 450 belföldi légi járatot töröltek - jelentette a Kyodo.

Korábban a Kyodo hírügynökség az atomenergetikai biztonsággal foglalkozó japán hivatalra hivatkozva azt jelentette, hogy radioaktív cézium jelenlétét mutatták ki szakemberek az atomerőmű közelében, amely az előző napi, pusztító erejű földrengés óta számos gonddal küszködik. A japán rendőrség szerint több mint 215 ezer embert menekítettek ki biztonságosnak vélt helyre Japán északi és keleti részén a földrengést és az által kiváltott tengeri szökőárt követően.

Mi a helyzet a magyarokkal?

Bozsik Béla, a magyar külképviselet ügyeletes diplomatája közép-európai idő szerint szombaton hajnalban az MTI-nek telefonon elmondta: átadták a japán külügyminisztériumnak azon magyar állampolgárok nevét, akik a nagykövetség nyilvántartása szerint a katasztrófa sújtotta területen élnek, de a tárca eddig nem jelezte, hogy az áldozatok között lennének. A nagykövetség hat magyar állampolgár iránt érdeklődött. Japánban összesen mintegy négyszáz magyar él, s feltételezhető, hogy magyar turisták is tartózkodnak a szigetországban, de ők rendszerint nem a most természeti csapás sújtotta vidékeket keresik fel - fűzte hozzá a diplomata.

A Baptista Szeretetszolgálatnak a mentésben részt venni akaró munkatársai szombat hajnalban megérkeztek Tokióba. Jelenleg arra várnak, hogy találkozzanak a RESCUE 24 globális mentőcsapat amerikai tagjaival. Mivel a japán kormány egyelőre csak Ausztráliától, az Egyesült Államoktól, Dél-Koreától és Új-Zélandtól kért külföldi segítséget, a Baptista Szeretetszolgálat készenléti csoportjának kiutazására nincs szükség.