Az LMP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője azt mondta, hogy az eddigi egyeztetések során kiderült, az MSZP és a Jobbik is támogatja a kezdeményezésüket. Elmondta, hogy a vitanapon a lakáshitelválság rövid és hosszú távú megoldásait járnák körül, illetve lehetőséget teremtenének arra, hogy az állampolgárok lássák, a kormány mit végzett, illetve mi az, amit nem végzett el az ügyben.

Pártja rövid távú megoldási javaslatai között említette, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása helyett egy alternatív eszközkezelő létrehozását javasolják. Hosszú távú megoldásként pedig szerdán benyújtanak egy 7 plusz 1 pontból álló pénzügyi módosító csomagot, amely azt szolgálja, hogy a nehéz helyzetbe került hitelesek sorsa jobbra forduljon és ne kerüljenek az utcára.

Az első négy pontot bemutató Ertsey Katalin azt mondta, tovább nem kerülhető el az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma. Hozzátette, hogy javaslatuk szerint a jövőben átlátható hiteltermékekkel kell a fogyasztók rendelkezésére állni. Kijelentette, hogy a díjak és költségek változtatása is szabályozásra szorul, mert éppen ezekkel hárítják át a bankadót a hitelesekre. Szükségesnek nevezte a szerződésmódosítás szabályozását is.

A közjegyzői ellenjegyzésről azt mondta, a jelzáloghitelek esetében a közjegyzői díj a normál díjszabás 25 százaléka lehet illetve maximalizálni kell az óradíjat.

Az LMP azt is kéri, hogy hozzanak létre úgynevezett védett számlákat, hogy csak azon a jogcímen érkező utalásokat lehessen levonni a bankszámlákról, amelyek közvetlen összefüggésben állnak a hiteltörlesztéssel. Így kivételt képeznének a végrehajtás alól a szociális segélyek, illetve a tartásdíjak.

A képviselő közölte, hogy rendezni kell a pozitív és a negatív adóslistákat is. Megjegyezte, hogy a különböző, részben magánkezelésű negatív listák helyett egy darab állami összesítés létezhetne.

Scheiring Gábor kijelentette, hogy módosítanák a végrehajtási törvényt. Ezzel azt szeretnék elérni, ha az adósság nem áll arányban az ingatlan értékével, akkor első körben az ingatlan helyett az ingó vagyon illetve a pénzforgalmi számlán lévő pénz kerüljön végrehajtásra.

Elmondta azt is, hogy rosszul vagy sok esetben egyáltalán nincs szabályozva a követelésvásárlás vagyis az úgynevezett faktoring. Szabályozási módosításuk egyik célja az lenne, hogy az ingatlanokat a követelésállomány töredékért megszerző faktoring cégek ne pusztán az ingatlan megszerzésére törekedjenek. Javaslatuk szerint ezentúl csak az nyújthatna faktoring szolgáltatást, aki egyúttal hitelezni is képes.

A képviselő javasolta azt is, hogy a törvényt igazítsák a PSZÁF jelenlegi gyakorlatához. A PSZÁF ugyanis arra próbálja ösztönözni a faktoring cégeket, hogy a behajtani kívánt összeg az eredeti hiteltartozásnak maximum a hetven százalékát érhesse el, de nincs olyan törvényi szabályozás, amelynek értelmében ezt számon lehetne kérni rajtuk.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy elképzelésük szerint az MNB középárfolyamán kell átváltani a devizahiteleket forintra.

Kitért arra is, hogy a plusz egy pontban, amelyet egyelőre még nem nyújtanak be, létrehoznák a magáncsőd intézményét. Hangsúlyozta, azt szeretnék, ha ezentúl a magántársaságokhoz hasonló védelmet kapnának a magánszemélyek is.