Egyebek között erről tájékoztatta a magyar újságírókat a Berlinben tartózkodó Schmitt Pál köztársasági elnök, aki szerdán német kollégája, Christian Wulff mellett találkozott Angela Merkellel is. Az államfő szavai szerint Angela Merkel a találkozón úgy értékelte, hogy a német vállalatokat is érintő válságadó nem szerencsés. Átmenetileg el tudja azt fogadni, ugyanakkor nézete szerint az adó azt a veszélyt foglalja magában, hogy hosszú távon több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz.

Magyarázkodott

A magyar államfő a kancellár előtt megerősítette, hogy ezen a téren nincs diszkrimináció, a válságadó magyar cégeket is sújt, és az intézkedés csakis egy átmeneti időszakra segítheti a magyar gazdaság talpra állását.

A mintegy harmincperces találkozót az államfő ugyanakkor rendkívül baráti hangvételűnek értékelte. Elmondta: Merkel kancellár kiemelte, hogy jó viszonyt ápol és az Európai Néppárt rendezvényein rendszeresen találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki május elején hivatalos kormányfői látogatást tesz Németországban. Előkészületben van Angela Merkel magyarországi látogatása is, arra azonban minden bizonnyal a második félévben kerül sor.

Megköszönte

A magyar államfő köszönetet mondott a Magyarországgal szembeni bizalomért, és ennek kapcsán azért, hogy a gazdasági nehézségek ellenére is német cégek - köztük legutóbb a Daimler - magyarországi beruházások mellett döntöttek.

Schmitt Pál tájékoztatta a kancellárt az alkotmányozás folyamatáról és a szomszédsági politikáról, mindenekelőtt a szlovák-magyar viszonyról és ennek kapcsán a kettős állampolgárságról. Tájékoztatta továbbá Angela Merkelt a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek - köztük a német kisebbség - helyzetéről, illetve jogairól.

Bizakodik

Az MTI kérdésére a köztársasági elnök úgy értékelte: bízik abban, hogy látogatása hozzájárul az elmúlt időszakban elsősorban a német sajtó által sugallt Magyarország-kép megváltoztatásához. Ennek kapcsán kiemelte: a német politikai vezetők a magyar államfőtől hallhatták azt, hogy Magyarországon nincs veszélyben a sajtószabadság, a demokráciát nem fenyegeti veszély, és az előkészületben lévő alkotmány nem egy párt alkotmánya lesz, hanem egy széles körű konzultáción alapuló alkotmány, amit hosszú előkészítés előzött meg.

Mindezzel összefüggésben Schmitt Pál elmondta: tárgyalópartnereit bíztatta arra, hogy ne kizárólag a sajtóból, hanem a magas szintű személyes találkozók alapján tájékozódjanak. Schmitt Pál úgy értékelte, hogy válaszait, illetve tájékoztatását megértéssel fogadták és kielégítőnek tartották. Az államfő utalt arra is, hogy hasonló célt szolgál a legtekintélyesebb német vállalatok vezetőivel a Daimler által kezdeményezett csütörtöki találkozója, amely - mint hangsúlyozta - elsősorban a bizalom erősítését szolgálja.

Jól érezte magát

Schmitt Pál szerda este a berlini magyar nagykövetségen találkozott a németországi magyar szervezetek vezetőivel is. Ennek kapcsán utalt arra a kezdeményezésére, amely a Magyarok XXI. nevet viseli. Ennek keretében rendszeresen találkozik a külföldön élő magyarság képviselőivel, és őket kérdezi arról, miként élik meg magyarságukat, és hogyan tekintenek az anyaországra.

Ezt követően a magyar köztársasági elnök részt vett a berlini magyar nagykövetségen március 15. alkalmából rendezett nemzeti ünnepi fogadáson. A kulturális programmal egybekötött fogadáson Schmitt Pál rövid köszöntőt mondott, majd magas állami kitüntetéseket adott át olyan Németországban élő magyar személyiségeknek, akik jelentős mértékben hozzájárultak a magyarságtudat megőrzéséhez, illetve az anyaországgal való kapcsolatok ápolásához. Így a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta ifjabb Klement Kornél, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének kitüntetésében részesült Futaky István hungarológus, a göttingeni egyetem nyugalmazott nyelvészprofesszora, valamint Gémes István evangélikus lelkész,a Stuttgart környéki magyarság lelki gondozója.