Dagadtak a svédek
A Sahlgrenska Egyetem és a Karolinska Institutet kutatói elvégezték az első országos fölmérést Svédországban az iskolásgyermekek kövérségére vonatkozólag.
2011. március 21. hétfő 10:25 - HírExtra
Kedvezőtlen eredményeiket az Obesity Reviews közölte. Az elhízás a jómódú világban fokozódik és már nemcsak a felnőtteket, hanem a gyerekek társadalmát is érinti. Valaha a szülők, nagyszülők számára a jólét és az egészség jele volt a dundi kisgyerek, de ma mind több adat bizonyítja, hogy ez a súlytöbblet legtöbbször felnőttkorban is folytatódik, és betegségek egész sora szempontjából jelent kockázati tényezőt. A svéd országos átlag azt mutatta, hogy a gyerekek 17 százaléka súlytöbbletet cipel.
Agneta Sjöberg és munkacsoportja Svédországban 7-9 éves gyerekek testsúlyát mérte meg 94, véletlenszerűen kiválasztott iskolában. A tudományos program az Egészségügyi Világszervezet, a WHO kezdeményezésére indult Európa 14 országában.
A kutatók 4600 gyereket vizsgáltak meg, gondosan följegyezve azok lakhelyét, társadalmi helyzetét, szüleinek jövedelmét és iskolázottságát is. Az utóbbi adatok érdekes összefüggéseket mutattak a gyerekek súlytöbbletének gyakoriságával.
A svéd országos átlag azt mutatta, hogy a gyerekek 17 százaléka súlytöbbletet cipel, ezek közül pedig három százalék elhízott. A súlytöbblettel élők testtömegindexe (TTI) 25-30 között volt, az elhízás meghaladta a 30-as TTI értéket. A TTI azt jelenti, hogy a kilogrammban mért testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.
A svéd munkacsoport azt találta, hogy az elhízás gyakoribb a falusi és kisvárosi gyerekek között, mint a nagyvárosokban. "Ez azért van, mert a magasan iskolázott szülők általában a nagyvárosokban laknak" - mondotta Sjöberg. "Azt észleltük, hogy a gyerekek súlytöbblete és kövérsége döntően attól függ, milyen a tanultsága és műveltsége annak a környezetnek, amelyben élnek".
A korábbi tanulmányok arra utaltak, hogy a felvilágosító, egészségre nevelő munka főleg a nagyvárosoknak azokon a területein kívánatos, ahol a rosszabb társadalmi-gazdasági körülmények között élő családok találhatók. Az új vizsgálat eredményei alapján úgy tűnik, hogy a kisvárosokban és falun is célszerű és hasznos volna a jobb egészségügyi tájékoztatás.
Forrás: MTI