Lázár János

Lázár János erről vezérszónoki felszólalásában beszélt a Fidesz-KDNP új alaptörvényre vonatkozó javaslatának expozéjában kedden a parlamentben. A kormánypárti politikus kiemelte: az ellenzéki kritikákkal ellentétben a mostani alkotmányozási folyamat formailag minden elvárásnak megfelel, ráadásul a jelenleg hatályos alkotmány rendelkezik úgy, hogy ideiglenesnek tekinti magát, ezért az új alaptörvény megalkotása a rendszerváltozás óta létező feladat.

"Minden forradalmat áprilisi törvények zárnak le és 1989 csendes és vértelen forradalmát egy új április törvénynek, egy új alkotmánynak kell követnie" - fogalmazott Lázár János. Hozzátette: mégpedig azért, hogy a múlt hibái ne fordulhassanak elő újra és a múlt bűneit ne követhessék el megint.

A Fidesz frakcióvezetője szerint szükség lenne az MSZP és az LMP képviselőinek jelenlétére, véleményére és kritikájukra, hiszen "nem csak a többséget, hanem a kisebbséget is kötelezi a társadalmi felhatalmazás, hogy a néppel kapott mandátumukkal éljenek és a mostani távolmaradásuk az esküjük megszegése, amivel elárulják a választóikat."

Lázár János álszent játéknak nevezete a két ellenzéki párt hozzáállását, hiszen szerinte azért nincsenek jelen a vitában, hogy elmondhassák: a kétharmad visszaél a hatalmával. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: az új alkotmány szövegében nincs semmi önkényes, illegitim, vagy bármi ami ellentmond a demokrácia játékszabályainak. Ráadásul több olyan jogot is elismer a tervezet, amely az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatára alapul: így például a házasság és a család, valamint a magzat védelme tekintetében, emellett követi a nemzeti és az uniós mintákat és a jogtörténeti hagyományokat, valamint tiszteletben tartja a választói akaratot - tette hozzá a Fidesz vezérszónoka.

Lázár János leszögezte: a kormánytöbbségnek van felhatalmazása egy új alkotmány elkészítésére, mert az új alaptörvény "pontról pontra valósítja meg a Fidesz választási programját, sőt más pártokét is." A frakcióvezetője szerint tehát akik tagadják a jogot az alkotmányozásra, azok kétségbe vonják a választások eredményeit, lenézik a kormánypártok szavazóit és csak azért nem vesznek részt a vitában, mert elvesztették a hatalmukat.

A Fidesz vezérszónoka úgy fogalmazott: az országnak és az ügynek is hiányzik, hogy "a régi szocialisták és az új szocialisták nincsenek itt." Mivel az MSZP és az LMP képviselői cserbenhagyták a választóikat, ezért a kormánypártoknak kell figyelembe venniük az ő véleményüket is.

Az alkotmánytervezet konkrét kérdéseivel kapcsolatban Lázár János elmondta: a nemzeti hitvallás esetében egyfajta "civil hitvallásról" beszél a kormánytöbbség. A Szent Korona-tannal kapcsolatban pedig leszögezte: a kormánypártok köztársaságban gondolkodnak, Magyarországot ezer éve Magyarországnak hívják, a Szent Korona-tan pedig "a legrosszabb időkben tartotta össze a nemzetet," ezért nem valaminek a kirekesztéséről van szó, hanem inkább "a szabadság megéléséről."

Lázár János szerint a politikai, vagy etnikai nemzet kérdésének ellenzéki felvetése "a december 5-i szindróma megjelenése."

A frakcióvezető kiemelte a költségvetési fejezet megjelenését az alkotmányban, amely azzal, hogy az államadósságra tételes rendelkezéseket tartalmaz Európában is újító jellegűnek számít. Minderre azért van szükség Lázár János szerint, hogy ne lehessen költségvetési hazugságokkal hatalomra jutni és ha mégis lehessen ennek a közösség elleni bűnnek csak a jogi következményeit érvényesíteni.

A frakcióvezető kiemelt fontosságúnak nevezte az építő munkáról szóló passzust, valamint azt a svájci mintára megjelenő részt, amely szerint mindenki felelős önmagáért, valamint képességei és lehetőségei szerint köteles a közösségi és állami feladatokhoz hozzájárulni.

Lázár János megerősítette, hogy a nemzeti konzultáción beérkezett javaslatok alapján elkészített módosító indítványokat jövő hétfőn ismerteti Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben.

A magzati élet védelmével kapcsolatban Lázár János úgy véli: az új szabályozás kellő garanciákat tartalmaz és tükrözi az Alkotmánybíróság hatályos határozatát, amely kimondja, hogy az anya egészséghez és önrendelkezéshez való joga is korlátozhatja a magzati élet védelmére irányuló állami kötelezettséget. Lázár János kiemelte: tudja, hogy ettől "az abortusztiltással riogatók ettől nem fogják abba hagyni."

A kormánypárti politikus megemlítette még a teljes foglalkoztatottságra való törekvést és tulajdonhoz való jogot, mint az új alaptörvényben szereplő fontos passzusok, valamint beszélt az Alkotmánybíróság (AB) új értelmezéséről is. Eszerint ez nem gyengíti, hanem állampolgári jogvédelem szempontjából megerősíti a taláros testületet, az pedig "teljesen természetes," hogy az AB elnökét a parlament választja meg.

KDNP

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint eljött az ideje annak, hogy egy új korszak kezdődjön, s ennek az új korszaknak a startköve lesz az alkotmány. Harrach Péter a kisebbik kormánypárt vezérszónoka az új alaptörvény általános vitájában kiemelte: mindenkit meghívtak az alkotmányozás folyamatába, aki nem kíván részt venni benne, magát rekeszti ki a megújulásból. Ettől még az új alaptörvény minden magyar ember, a teljes nemzet alkotmánya lesz határon innen és túl, felelősséggel minden magyarért - fogalmazott a kormánypárt frakcióvezetője. Utalt arra, hogy a folyamat akkor demokratikus, ha mindenkit megkérdeznek, és véleményüket figyelembe is veszik, s nem akkor, ha áldemokratikus rítusokat végeznek.

Huszonegy éve kínlódunk a rendszerváltással, hiszen még jelen vannak a létező szocializmus örökségének elemei, "nemcsak személyében, de eszmeiségében is", de most eljött az idő, hogy egy új korszak kezdődjön, valódi változás történjen - fogalmazott. Hozzátette: ennek az új korszaknak a startköve lesz az alaptörvény. Harrach Péter azt mondta, ha alkotmányozási kényszer nincs is, de gazdasági, társadalmi változás kényszere van.

A leendő alaptörvény értékei közül kiemelte a felelősség hangsúlyozását "önmagunkért, egymásért, a környezetért, jövőnkért, gyermekeinkért". Fontos, hogy a jogok és kötelességek egyensúlyáról külön fejezetben szól a javaslat. Van továbbá mondanivalója az emberi méltóságról és szabadságról, az élethez való jogról, és érzékeny a jelen problémái iránt - sorolta.

Kitért arra, hogy az előterjesztés a család alapjaként a házasságot határozza meg, s "azt mondja bátor módon, hogy ez egy férfi és egy nő életközössége". Sokak számára ez meglepő igazság - folytatta, hozzátéve: évezredek óta a házasság egy férfi és egy nő életközösségének van fenntartva. Fontosnak nevezte, hogy az alaptörvény beszél a nemzet közösségéről is, és megjelennek az előterjesztésben a különböző normák. Példaként említette a vállalkozások szabadságát, a rendet, biztonságot, az elesettek és szegények védelmét.

Harrach Péter felszólalása végén azt mondta, hálásak azért, "hogy most élnek", hogy most képviselők és részesei lehetnek az alkotmányozásnak, amely kezdete a megújulásnak.

Jobbik

Ha a Szent Korona-tanra épülő jogfolytonosságot helyreállítanák, a jobbikos képviselők örömmel vennének részt a vitákban és segítenének abban, hogy az alkotmányt négyötödös többséggel fogadják el - mondta a parlamentben az alaptörvény vitájában a Jobbik egyik vezérszónokaként felszólaló Vona Gábor. A frakcióvezető kijelentette, hogy a kormánypártok viszont nem ezt akarják, mert egy pillanatig sem merült fel bennük, hogy "éljenek és ne visszaéljenek a történelmi lehetőséggel, amelyet nem megszereztek, csupán az ölükbe hullott". Leszögezte, hogy ennek ellenére azért vesznek részt a vitában, mert felelősséggel tartoznak a szavazóiknak, a Szent Koronának, az őseiknek és a jövő magyarságának is.

A frakcióvezető szánalmasnak nevezte, hogy az MSZP és az LMP távol marad a vitától. Azt mondta, a két párt szégyellje magát, mert ezzel saját választóikat alázzák meg egy "olcsó politikai kampányért".

Hangot adott annak a meglátásának is, hogy a Jobbikon kívül semelyik pártnak nem lenne szabad beszélnie alkotmányozásról, mert egyedül ők szerepeltették ezt a programjukban. A politikus szerint így, morális értelemben, egyedül nekik van felhatalmazásuk az alkotmányozásra.

Vona Gábor kijelentette azt is, hogy Magyarországon 1944 óta permanens alkotmányozási szükséghelyzet van, de "az ország jelenlegi helyzetében, ebben a formában, ilyen ütemezéssel, 2011 tavaszán alkotmányozási kényszer nincs".

Véleménye szerint eközben számtalan olyan kérdés van, amelynek megoldását nem lehet tovább halogatni, ezért a parlamentnek az emberek mindennapjait érintő sürgető kérdésekről, a Széll Kálmán tervről, a cigány-magyar együttélésről, a közbiztonságérzet megroppanásáról, a tömeges elszegényedésről, a devizahitelekről, az önkormányzatok várható csődhullámáról vagy az uniós tagság valós mérlegéről kellene vitatkoznia.

A politikus hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy a kormánypártok az alkotmányozáshoz "kellő legitimáció nélkül, méltatlan formában és aljas célokból nyúltak".

Vona Gábor azt kérte, népszavazással erősítsék meg az alkotmányt. Hozzátette: "tudom, hogy ehhez Önök gyávák", ezért a kormánypárti képviselők elszalasztják a történelmi lehetőséget és megalkotják a térség legkisebb társadalmi támogatottságát élvező alkotmányát.

A Jobbik második vezérszónoka, Balczó Zoltán azt mondta, vannak olyan fontos értékek, amelyeknek felsorolásának a Jobbik is örül. Példaként említette, hogy az együttélés legfontosabb kereteinek nevezik a családot és a nemzetet, a férfi és nő közötti házasságról írnak, támogatják a gyermekvállalást, illetve elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.

Kitért viszont arra is, hogy csökkentik a népszavazás intézményét, bebetonozzák hivatalába a Kúria elnökét és az alkotmánybírákat. Hozzátette, miközben a jövőben az alkotmánybírákat az országgyűlés választja majd, továbbra is fennmarad a testület jogfosztottsága.

A magzati élet védelméről azt mondta, az új és a jelenlegi alkotmány megfogalmazásai között hatalmas a különbség, de ez csak akkor érvényesülhet, ha ezzel együtt a törvényi szabályozás is változik.