A Heti Válasz számára készült felmérés szerint a tervet spontán megnevezni tudó 18 és 29 év közöttiek és a 60 éven felüliek 58-58-a szerint a strukturális átalakítás inkább előnyös lesz az ország szempontjából, iskolai végzettség szerint a diplomások (58%), településtípus szerint pedig a megyei jogú városban élők körében (61%) - olvasható a felmérésben. A kormány megalakulása utáni 84 százalékról októberre 92 százalékra nőtt saját táborában a miniszterelnöki munka pozitív megítélése.

A "megújulás hónapjainak" forgatókönyve már néhány nappal az ismertetése után népszerű: tízből három megkérdezett önállóan meg tudta nevezni a reformtervet, amely nagy többségük szerint előnyös lesz Magyarország számára.

A Széll Kálmán Tervből kiragadott főbb elemekkel az emberek többsége egyetért. A magyarok 81 százaléka szerint a kormánynak szabályoznia kell a rezsiköltségek emelkedését - az állítással leginkább a hatvan éven felüliek (83 százalék), településtípusok szerint a megyei jogú városban élők (85 százalék), pártszimpátia szerint pedig a Jobbikkal rokonszenvezők értenek egyet (89 százalék). A bankadó bevezetésének negatív hozadékai nem érezhetők a lakosság körében, hiszen a megkérdezettek mindössze 13 százaléka nem ért egyet az adó megtartásával a Nézőpont felmérése szerint.

A magyarok 57 százaléka gondolja úgy, hogy az emberek sok esetben akkor is igénybe vesznek orvosi ellátást, ha arra nem lenne szükségük. További érdekesség, hogy a válaszadók 68 százaléka szerint a magyarok indokolatlanul sok gyógyszert fogyasztanak, miközben a generikus gyógyszerekre vonatkozó állítással kapcsolatban a megkérdezettek csaknem kétharmada foglalt úgy állást, hogy ha választhatna megszokott gyógyszere és egy ugyanolyan hatóanyagú, de olcsóbb medicina közül, akkor az előbbit preferálná. A korkedvezményes nyugdíjazás jelenlegi rendszerét a válaszadók 42 százaléka tartja támogathatónak, míg 54 százaléka az egységes korhatár bevezetését helyesli.

A Nézőpont felmérte a politikusok alkalmasságát is. Eszerint a Széll Kálmán Tervet bemutató Matolcsy György és Navracsics Tibor tartani, illetve javítani tudta alkalmassági indexét, miközben az élen álló miniszterelnök megítélése valamelyest romlott az előző hónaphoz viszonyítva. A tíz legismertebb politikust tartalmazó listán nőtt Pintér Sándor, Semjén Zsolt és Kövér László alkalmassági indexe, de javulás tapasztalható Schiffer András és Vona Gábor esetében is. A politikusi rangsor két sereghajtója, Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc ebben a hónapban sem tudta csökkenteni jelentős lemaradását.

A felmérés szerint lassan fél éve nem változik érdemben a nagyobb parlamenti pártok támogatottsága, október óta egyedül a Lehet Más a Politika tudta valamelyest növelni népszerűségét. A kormánypártokkal az összes megkérdezett 48 százaléka, az MSZP-vel 12 százaléka, a Jobbikkal és az LMP-vel pedig 7 és 6 százaléka szimpatizál. A választási részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók között érezhető a szocialisták támogatásának trendszerű csökkenése, ezzel párhuzamosan pedig a legkisebb parlamenti párt erősödése. Most vasárnap a Fidesz 57 százaléknyi potenciális szavazóra számíthatna, míg a szocialisták 20 százalékra, a Jobbik 13, a Lehet Más a Politika pedig 9 százalékra.

Miközben a politikai erők támogatottsága az önkormányzati választások előtti szinten látszik stabilizálódni, a kormányoldal kohézióját biztosító miniszterelnök megítélése romlott a Fidesz-szimpatizánsok körében. A kormány megalakulása utáni 84 százalékról októberre 92 százalékra nőtt saját táborában a miniszterelnöki munka pozitív megítélése, a legfrissebb kutatásban viszont a kormánypártok szimpatizánsainak 78 százaléka mondta magát elégedettnek. Ez a csekély mértékű csökkenés hosszabb távon a kormánypártok támogatottságának visszaesését is okozhatja - állapították meg.

Az adatfelvétel március 7. és 10. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán.