Kiemelte, hogy a szövegtervezet több helyen utal Magyarország EU-tagságára és az európai értékekre. A dokumentum szól arról, hogy Magyarország az európai egység megteremtésén munkálkodik, és a preambulum utal Magyarország Európát védelmező történelmi szerepére is. Szájer felhívta a figyelmet arra, hogy az új alkotmány szakít azzal a hagyományos felépítéssel, amely szerint előbb az államszerkezetet fejtik ki, majd később következnek az emberi jogokat tárgyaló passzusok.


Az új alkotmányban az emberi jogok felsorolása megelőzi az államszerkezetről szóló paragrafusokat.

Az emberi jogok katalógusának összeállításakor az EU alapjogi chartáját vették alapul, és annak tartalma lényegében teljes egészében bekerül az alkotmányba. A chartától való csekély eltérés részben stiláris jellegű, illetve néhány esetben vannak érdemi különbségek is, ott, ahol a magyar jogfelfogás az emberi jogok védelmének magasabb szintjét írja elő, mint ami az általános európai norma.

A fideszes EP-képviselő kitért arra, hogy az alkotmánytervezet három tekintetben is tartalmaz "fenntarthatósági" előírásokat. Alkotmányos kötelezettségként fogalmazza meg egyfelől a gazdasági-pénzügyi fenntarthatóságról való gondoskodást.

Ez az állami szerveknek az eladósodás és a költségvetési hiány szempontjából felső küszöbértékekhez való igazodást ír elő. A környezet tekintetében is szól az új alaptörvény tervezete a fenntarthatóságról, általános kötelezettségként definiálva a környezet védelmét. Végül található az alkotmánytervezetben olyan előírás, amely a demográfiai értelemben vett fenntarthatóságot célozza. Így a szöveg kimondja, hogy az adórendszernek figyelembe kell vennie az eltartottak számát. Ezt a mai adórendszer is figyelembe veszi, de az új alaptörvény alkotmányos szintre emeli ezt a kötelezettséget - fejtette ki Szájer József.