Anders Fogh Rasmussen úgy értékelte, hogy teljes volt az egység a szövetség líbiai katonai szerepvállalását, illetve annak céljait illetően. A főtitkár szerint erre utalt az, hogy a Líbiára vonatkozó nyilatkozatot a külügyminiszterek konszenzussal fogadták el. Rasmussen kijelentette, hogy a NATO esetleges szárazföldi katonai közreműködése a tanácskozáson nem merült fel.

A NATO-országok külügyminiszterei - köztük Martonyi János - a német fővárosban két napon keresztül mindenekelőtt Líbiáról, továbbá Afganisztánról, a NATO és az Európai Unió közötti együttműködésről és a szövetség partnerségi kapcsolatairól tárgyaltak. Ez utóbbi keretében kiemelt figyelem kísérte a NATO-orosz tanács ülését, amelyen Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviselte.

Három követelés

Záró sajtóértekezletén a főtitkár megismételte a NATO Líbiával kapcsolatos három fő követelését. Hangsúlyozta, hogy a Kadhafi-rezsimnek azonnal be kell szüntetnie a lakosság elleni támadásokat, illetve fenyegetéseket,a rezsimhez hű katonákat és félkatonai erőket haladéktalanul vissza kell vonni laktanyáikba, és lehetővé kell tenni a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalanul célba juttatását.

Rasmussen hangsúlyozta: a NATO teljes mértékben támogatja az összekötő csoportnak azt a követelését, hogy Moammer Kadhafinak távoznia kell a hatalomból. A líbiai válság csak Kadhafi távozása után oldható meg - értékelte a főtitkár. Hangsúlyozta: az ENSZ 1973. számú határozatának megfelelően a szövetség mindaddig folytatja katonai akcióit, amíg nem szűnnek meg a líbiai nép elleni brutális támadások.

Rasmussen igyekezett cáfolni a tagállamok közötti nézeteltéréseket, amelyekkel kapcsolatban az elmúlt napokban számos értesülés látott napvilágot. Szerinte a közös céllal kapcsolatos egyetértést és az elkötelezettséget erősítette meg Barack Obama amerikai, Nicolas Sarkozy francia elnök és David Cameron brit kormányfő előző napi levele, és hangoztatta azt is, hogy a szövetség esetleges szárazföldi katonai szerepvállalása Berlinben egyáltalán nem merült fel.

Afganisztán

A NATO főtitkára üdvözölte az Afganisztánnal kapcsolatos előrelépést, utalva arra, hogy az előzetes forgatókönyv szerint hamarosan megkezdődhet a biztonsági feladatok átadása az afgán helyi erőknek. Rasmussen ugyanakkor a NATO és Afganisztán között tartós partnerségi kapcsolatról beszélt, utalva arra, hogy a szövetség a 2014 végéig tervezett csapatkivonás után - nem katonai eszközökkel - továbbra is segíteni kívánja az ázsiai országot.

Rasmussen bejelentette azt is, hogy a külügyminiszterek a pénteki tanácskozás során kidolgozták a szövetség partnerségi kapcsolatainak úgynevezett stratégiai programját. Ennek lényege - mint fogalmazott -, hogy a partneri együttműködést rugalmasabbá és hatékonyabbá tegyék. Szavai szerint ez vonatkozik mind az állandó, mind az ideiglenes, rendkívüli partneri kapcsolatokra.

A külügyminiszteri értekezlet keretében Berlinben ülésezett a NATO-grúz, a NATO-ukrán és a NATO-orosz tanács. Rasmussen különösen ez utóbbira tért ki részletesen, azt hangoztatva, hogy a szövetség és Oroszország viszonyában előrelépés történt. Lavrov külügyminiszterrel eszmecserét folytattak a többi között Líbiáról, Afganisztánról és az európai rakétavédelemről - mondta el a főtitkár.

Rasmussen azt állította, hogy a szövetség líbiai szerepvállalását illetően Lavrov nem ismételte meg a korábbi orosz bírálatokat, amelyek az ENSZ BT mandátumán való túllépést kérték számon. A főtitkár szerint az orosz külügyminiszter a NATO szerepvállalását teljesen legitimnek minősítette.

Afganisztánnal kapcsolatban elmondta: a NATO és Oroszország megállapodott egy olyan pénzügyi alap létrehozásában, amely lehetővé teszi, hogy Oroszország a jövőben helikopterekkel segítse az afgán biztonsági erőket. Az 5,5 millió eurót kitevő alapban Oroszország 2,4 millió részesedése mellett a második legnagyobb befizetőként 2 millió euróval Németország vesz részt.

Rakétavédelem

A főtitkár állítása szerint Lavrov külügyminiszterrel konstruktív tárgyalásokra került sor az európai rakétavédelem - korábban sok vitát kiváltó - kérdéséről. Rasmussen szerint az egyeztetéseket folytatják. Azt azonban Rasmussen elismerte, hogy a legfőbb kérdésben továbbra is nézeteltérés van, azaz míg a NATO két, egymással együttműködő és a feladatokat koordináló, de különálló rendszert sürget, Oroszország azon az állásponton van, hogy közös rakétavédelmi rendszerre van szükség.

Ez utóbbival kapcsolatban a tárgyalások folytatására utalt Szergej Lavrov is. Az orosz külügyminiszter elutasította azt a feltételezést, hogy országa az ENSZ BT líbiai határozatában foglaltak betartásának ellenőre lenne, azt azonban nyomatékosan hangoztatta, hogy az ENSZ-mandátum csak a légtérzárlat és a fegyverembargó betartatására terjed ki.

Egy kérdésre válaszolva az orosz külügyminiszter országa nevében nem csatlakozott az amerikai és a francia elnök, valamint a brit kormányfő közös levelében megfogalmazott követeléshez, amely szerint Kadhafinak haladéktalanul távoznia kell a hatalomból. "Az ENSZ Biztonsági tanácsának határozata a líbiai rendszer megváltoztatására nem terjed ki" - fogalmazott Lavrov, aki politikai megoldást sürgetett, és elutasította a líbiai felkelőknek való fegyverszállításokat.

A magyar külügyminiszter szerint a NATO berlini miniszteri értekezlete megerősítette a szövetség elkötelezettségét a líbiai válság rendezésének előmozdítására. Martonyi János az MTI-nek úgy értékelte, hogy a szövetség mindezzel kapcsolatban egységet és eltökéltséget demonstrált.

A miniszter eredményesnek nevezte a NATO és az Európai Unió biztonsági együttműködéséről folytatott tárgyalásokat, valamint a NATO-orosz tanács ülését. Martonyi János is kiemelte: orosz kollégája, Szergej Lavrov nem ismételte meg azokat a korábbi moszkvai állításokat, amelyek szerint líbiai szerepvállalásával kapcsolatban a NATO túllépte volna az ENSZ BT 1973. számú határozatban foglalt kereteket.

A külügyminiszter úgy ítélte meg: a NATO és Oroszország között továbbra is egyetértés van arra vonatkozóan, hogy egy sor közös veszéllyel, illetve kihívással kell szembenézni. Ugyanakkor utalt arra, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket illetően továbbra sincs megegyezés. Ezek kapcsán az európai rakétavédelmet és a hagyományos fegyverzetkorlátozási megállapodást említette. A NATO és az Európai Unió biztonsági együttműködéséről szólva a miniszter azt hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés a gyakorlatban jól alakul. Szavai szerint azonban az együttműködés szerkezetének kialakítását illetően továbbra is maradtak nyitott kérdések.