Kramer szerint az orosz-török polémia nagyon fontos mindkét fél számára, és mindkét fél azon lesz, hogy ezt mielőbb megoldja. "Egyelőre azonban semmi nem utal arra, hogy ezek a problémák megzavarhatnak bennünket abban, hogy az első szállítások 2015-ben meginduljanak a vezetéken. Ez a célunk, ezen dolgozunk, és a cél elérhető" - jelentette ki.

Hozzátette: arra sem utal semmi, hogy az eddigi résztvevők közül bárki ki akarna lépni a projektből, vagy hogy lemaradásban lenne.

Törökország húzza az időt a Déli Áramlatra vonatkozó döntéssel. Kezdettől elfogadhatatlan feltételeket támasztott, de aztán 2010 februárjában engedélyt adott a kutató munkákra. A végleges építési engedélyt tavaly november 1-én kellett volna megadnia.

Blöff

Oroszország idén márciusban már felvetette, hogy a török vonakodás miatt esetleg cseppfolyósító üzemet épít a Fekete-tenger partján, és tankhajókkal szállítja a gáz Bulgáriába, vagy Romániába, ezt azonban szakértők Ankarának szóló blöffnek minősítették.

A Déli Áramlat a tervek szerint évi 63 milliárd köbméteres kapacitással Bulgárián, Szerbián, Magyarországon, Szlovénián és Ausztrián át Olaszországba, és leágazásokkal más országokba viszi a gázt. Fő célja a kockázatos partnernek tekintett Ukrajna elkerülése - ahol jelenleg az Európába irányuló orosz gázexport mintegy 80 százaléka halad át -, valamint az, hogy a Kaukázuson túli területek és Közép-Ázsia európai gázexportja ezen, és ne a Nabucco vezetéken haladjon át.

A vezeték építésének költségeire vonatkozó becslést nyáron szándékoznak közzétenni, de a legutóbbi közlések szerint szárazföldi kilométerenként mintegy 2,4 millió euróba fog kerülni, s költségei így már mérhetők a Nabucco vezetékéhez.