Az újságnak a Dmitrij Medvegyev és Barack Obama csütörtökön, Deauville-ben tartott találkozójának egyik résztvevője számolt be a kérésről.

Eszerint az amerikai elnök beismerte, hogy a konfliktus elhúzódott és a Nyugatnak megszakadt minden kapcsolata Kadhafival és környezetével, ezért kérik Moszkvát a közvetítésre: értesse meg a líbiai vezetővel, hogy megóvják az életét, ha önként lemond a hatalomról és bármely, általa biztonságosnak ítélt helyre távozik.

A nyilatkozó szerint Moszkva nemigen tekinti megvalósíthatónak az elképzelést.
Medvegyev rámutatott, hogy megsértik az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. számú határozatát - amelynek elfogadásánál Oroszország és Kína tartózkodott, s amely szabad kezet adott a Nyugatnak a líbiai helyzet rendezésére. Aztán visszakérdezett, hogy valóban úgy gondolják-e, hogy Kadhafit rá lehet beszélni, hogy mindent feladjon.

A lap szerint a Kremlnek jólesik a felkérés, mert mint a nyilatkozó mondta, ezzel a Nyugat elismeri, hogy Oroszország Líbia ügyében semleges fél, ezért fordul hozzá. Emellett az illető szerint Medvegyev tárgyaló partnerei kifejezték elismerésüket a BT-ben való orosz tartózkodásért, valamint azért, hogy így Kína sem vétózta meg a határozatot. "Most első ízben pedig felkértek közvetítőnek. Gondolkodunk rajta" - mondta az illető.

Líbia témája annyira lekötötte a két államfőt, hogy 25 perces késéssel érkeztek a plenáris ülésre.
Ami az európai rakétavédelmi rendszert illeti, maga Medvegyev ismerte be, hogy még az Obamához fűződő, remek kapcsolata sem segített az álláspontok közelítésében. Az államfő azonban azt mondta, nem aggasztja a kérdés, és Obamának kifejtette: ez talán majd csak a jövőben, esetleg 2020-ban oldódik meg, de addig is le kell rakni a jövendő politikusok normális együttműködésének alapjait.

2020-ban fejeződik be Amerikában a rakétavédelmi rendszer negyedik lépcsőjének telepítése, és akkor telepítik Európába az 5500 kilométeres hatótávolságú orosz interkontinentális ballisztikus rakéták elfogására is alkalmas rendszereket.

Az orosz diplomaták azonban derűlátóak a megállapodást illetően, s elmondták: az elnökök abban maradtak, hogy intenzívebbé teszik a párbeszédet a kérdés minden vonatkozásában. Hozzátették továbbá, hogy nem kevésbé megnyugtatóak az egyéb kérdésekben, így például Oroszország WTO-csatlakozásával kapcsolatban elhangzottak.

A derűlátást támasztja alá, hogy az Egyesült Államok ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki Doku Umarov csecsen terrorista fejére. Barack Obama pedig egyenesen kinyilvánította: az orosz-amerikai kapcsolatok mostanra annyira megjavultak, hogy "újratöltöttnek" tekinthetők. Vagyis befejezettnek nyilvánította a folyamatot, amelyet a George W. Bush amerikai elnök idején erősen megromlott kapcsolatok "újratöltéseként" hirdettek meg.