A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke hangsúlyozta: valószínűleg heves viták előzték meg az SZBK megalapítását, de az idő igazolta, hogy jó ötlet volt. Az intézményben zajló munkát kiváló egyéni és csoportmunka jellemezte, ezzel téve azt a világban elismert központtá.

Ma a magyar tudományos életben a fiatalok el sem tudják képzelni az MTA rendszerét az SZBK nélkül. Negyven évvel ezelőtt azonban kellett a szakemberek elhatározása. „Vegyünk példát róluk, és merjünk a mai körülmények között az övékéhez hasonló döntést hozni” - mondta Pálinkás József hozzátéve, reméli, hogy az MTA tagjaiban most is megvan a bátorság, és negyven év múlva az intézményhálózatban akkor dolgozók is hasonlóan büszkén tekinthetnek majd vissza a most élő tudósokra.

Az SZBK születését hosszadalmas, körültekintő tervezgetések, olykor heves politikai, tudományszervezési viták előzték meg. A 60-as években abban már minden érdekelt egyetértett: itt az ideje, hogy az elképzelés valósággá váljon. Épüljön föl Magyarországon egy több egységet magába foglaló, sejt- és molekuláris biológiai kísérletekre hivatott, alapkutatással foglalkozó intézet. Végül siker koronázta a főképpen Straub F. Brunó akadémikus által hangoztatott törekvést, és megnyílt az út a biológiai kutatóintézet létrehozása előtt.

Szeged örömmel fogadta a döntést. Az első tervek szerint a Növényélettani Intézet, a Genetikai Intézet, a Biofizikai Intézet osztályai, valamint a Biokémiai Intézet Budapesten már meglévő fehérjekutató osztálya mellett létesülő nukleinsav, lipoprotein és anyagcsereregulációs osztálya kapott volna itt helyet.

1971 áprilisában Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke ünnepélyes keretek között felavatta az első szakaszban felépült szárnyat. A fél laborépület, a műhely és az energiát biztosító helyiség otthont adott mind a négy intézetnek. Az SZBK hivatalos születésnapja azonban 1973. október 11., az ünnepélyes avatás dátuma. Úgy tervezték, hogy 150 kutató és 40-45 vendégkutató dolgozik majd az SZBK-ban. A segédszemélyzet létszámát 350 főben határozták meg. Az SZBK átadásának évében 325 alkalmazottja volt a központnak, közülük 95-en kutatóként tevékenykedtek.

Jelenleg - mint azt Ormos Pál az MTA SZBK főigazgatója csütörtökön beszédében elmondta - 250 kutatóval és 450 munkatárssal dolgoznak. Munkájukat, amelyet a hazai és nemzetközi kutatóközösség tagjaiként végeznek, számos aktív együttműködés segíti. A kutatás mellett másik kiemelt tevékenységük az oktatás, jelenleg 80 szakdolgozója és 60 PhD-hallgatója van az intézménynek döntően a Szegedi Tudományegyetemről.