Szilágyi János műszaki igazgató szerint a sajtóban megjelent információk nem a tényeken alapulnak, mert a cég nem kapott állami támogatást. Közölte, hogy hivatalosan nem kaptak tájékoztatást Budai Gyula elszámolási és korrupcióellenes kormánybiztos által indított vizsgálatról, a megjelent információkról az MTI-től értesültek.
 
Hozzátette: az Európai Bizottság az MFB-vel kapcsolatos jogügyletet a kamat mértékének meghatározása szempontjából kifogásolta, s a Magyar Közlöny 2011. évi 27. számában megjelent 1045/2011. (III.16.) Korm. határozat szerint "a jogszabályi alapú költségvetési készfizető kezességvállalásért a Nitrogénművek Zrt.-nek a hitel tőkeösszegére kezességvállalási díjat kell fizetnie."

Szilágyi János kiemelte, hogy ezt a díjat a cég a megállapodásnak megfelelően már megfizette.
A Magyar Nemzet szerdai számában azt írta, hogy a cég az előző kormány idején csaknem 24 milliárd forintnyi, javarészt államilag garantált beruházási és forgóeszközhitelhez jutott. A kormánybiztos beszámolója szerint azután rendelt el vizsgálatot az ügyben, miután tájékoztatták: kétséges, hogy az akkori kormány megfelelő döntést hozott, amikor több milliárd forintnyi állami készfizető garanciát nyújtott a péti székhelyű társaság hitelfelvételéhez - írta a lap.

A Magyar Nemzet felidézi, hogy a Nitrogénművek termelését a tulajdonos Bige-csoport 2008 októberében, forgóeszköz számláinak zárolására hivatkozva leállította, s csak azután indította újra, hogy állami garanciát kapott egy beruházási hitelhez, és 80 százalékos állami garanciát a működéshez szükséges forgóeszközhitelhez.
 
Az ügyletet utóbb az EU is vizsgálta, és megállapította, hogy az MFB által folyósított összesen 88 millió euró állami kezességvállalással fedezett hitelek jogellenes állami támogatásnak minősülnek, ezért annak egy részét a cégnek vissza kell fizetnie - írta a lap.