A bécsi ügyészség megerősítette a News című magazin - egyes részleteiben már szerdán megszellőztetett - értesülését, miszerint Gorbach is gyanúsított a Telekom körüli nyomozásban. A gyanú szerint 2006-ban miniszterként, a kormányfő helyetteseként negyed millió euró fejében a cégnek előnyös törvénymódosítást kezdeményezett. A Telekom a cikk szerint tízmillió euró többlet bevételhez jutott a "kívánságának megfelelően átszabott" rendelkezés révén.

A lap úgy tudja, hogy Gernot Schieszler volt igazgató vallott Gorbach ellen. Schieszler vádalkut kötött a hatóságokkal, miután nyomozás indult ellene egy árfolyammanipulációs ügyben. Az ügyészség egy házkutatás során megtalálta Schieszler részletes, napló jellegű feljegyzéseit azokról az ügyekről, amelyeket gyanúsnak vagy törvényellenesnek talált.

Gorbach 2003 és 2007 között volt tagja a Wolfgang Schüssel (Osztrák Néppárt - ÖVP) vezette két egymást követő kormánynak. A kifizetést a News szerint egy lobbicégen keresztül, Gorbach titkárnőjének utalták át 2007-ben, azután, hogy Gorbach már távozott a kormányból. A cikkben megnevezett cég, a Valora és tulajdonosa, Peter Hochegger neve több más korrupciógyanús ügyben is felmerült az elmúlt években Ausztriában.

A News úgy tudja, a Telekom Gorbach pártjának, a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) pártnak is fizetett hatszáz ezer eurót. A párt akkori elnöke, Uwe Scheuch légből kapottnak minősítette a vádat, hogy a párt törvénysértő támogatást fogadott el.

A lap szerint vizsgálják az Ernst Strasser akkori ÖVP-s belügyminiszter alatt kiírt rendőrségi telekommunikációs tendert is. Az ügyészség ezt nem erősítette meg, Strasser az ügyvédje útján visszautasította a vádat.

A sajtó nem zárja ki, hogy további vélt visszásságok is napirendre kerülnek. Schieszler ügyvédje ugyanis az ORF televíziónak azt mondta, ügyfele "többet mondott el, mint amennyi eddig nyilvánosságra került".

A Telekom Austriánál eredetileg egy árfolyammanipulációs ügyben, egy lobbistánál tartott házkutatás alapján indítottak nyomozást. A vállalat részvényeinek ára 2004. február 26-án nem sokkal tőzsdezárás előtt váratlanul megugrott, s ennek eredményeként a cég összesen mintegy száz menedzsere együttesen mintegy kilencmillió euró bónuszban részesült. A múlt héten került napvilágra, hogy Schieszler koronatanúnak jelentkezett az ügyben. A vállalat igazgatótanácsa néhány nappal ezután a szóban forgó prémiumok visszavonásáról, illetve visszaköveteléséről döntött.

A volt igazgató az első, aki az év elején életbe lépett koronatanú-törvény alapján köthetett egyezséget a hatóságokkal. A rendelkezést a nagy horderejű korrupciós ügyek felderítése érdekében hozták. Aki vállalja a koronatanú státust, az börtönbüntetésre nem, legfeljebb pénzbüntetésre számíthat.