Csiang Jü (Jiang Yu) szóvivő kijelentette: elvi kérdés, hogy Kína határozottan ellenzi az amerikai fegyvereladásokat Tajvannak. Egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, hogy tartsa magát a három kínai-amerikai közös nyilatkozathoz, amelyben Washington kötelezettséget vállalt Tajvan fegyverrel való ellátásának folyamatos korlátozására.

A szóvivő ismételten emlékeztette az Egyesült Államokat a kérdés érzékenységére, s felhívta a figyelmét: fejezze be fegyvereladásait Tajvannak, hogy megelőzze a kétoldalú és a Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolatok romlását.

Washingtonban október elseje előtt döntenek egyebek mellett arról, hogy a csomag részeként engedélyezik-e a Tajvannak szánt 66 korszerű F-16-os vadászgép értékesítését. Korábbi sajtóértesülésekből és elemzésekből arra lehetett következtetni, hogy Barack Obama kormánya ezúttal nem fogja támogatni a tajvaniak és az üzlet mellett lobbizók, köztük az F16-osok összeszerelő üzemeinek otthont adó Texas állam képviselőinek kérését.

A Kínai Népköztársaság (KNK) területe részének tekinti Tajvan szigetét, s az "egy Kína" elv elismertetésével ezt fogadtatja el a KNK-val diplomáciai kapcsolatban álló minden országgal. Peking a tajvani fegyvereladásokat a belügyeibe való beavatkozásnak, biztonsági veszélyforrásnak tekinti.

Peking és a jelenleg Kuomintang párti kormányzás alatt álló Tajvan között az utóbbi időben jelentős közeledés tapasztalható, elsősorban gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, kulturális és turisztikai területen. Az elmúlt időben a tajvani kormányzat sem állt ki hangosan a fegyvervásárlás mellett, de nem kis részben belpolitikai okokból nem is állt el a vásárlás szándékától.

A legutóbbi nagy értékű (6,4 milliárd dolláros) amerikai-tajvani fegyverüzlet bejelentését követően 2010 januárjától elmélyült a bizalmi válság a kínai-amerikai katonai kapcsolatokban, Peking leállította Washingtonnal tervezett katonai programjait, felfüggesztette a tervezett látogatásokat.