Utalva a törvény megváltozott elnevezésére úgy fogalmazott: az új köznevelési rendszer kitüntetett feladata a nevelés, ez az, ami átfogja a személyiség fejlesztésének egészét.

Az államtitkár a törvény céljaként a megújulást, a felemelkedést, az ország versenyképességének biztosítását, a nemzeti közép megerősítését és a pedagógusok helyzetének rendezését jelölte meg. A cél olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek harmonikus testi, lelki, értelmi fejlődését, és amely erkölcsös, önálló életvitelre, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, felelős állampolgárokat nevel - fogalmazott, további kiemelt célként jelölve meg a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozást.

A jogszabályt ismertetve elmondta, a tankötelezettséget 6-tól 16 éves korig jelöli ki az előterjesztés, eddig köteles iskolába járni a gyermek, ez azonban nem azt jelenti, hogy utána ki kell tenni az iskolából, hanem azt, hogy vagy tanulnia kell, vagy dolgoznia.

Hozzátette: bekerült a korai iskolai fejlesztés a törvénybe az óvodáztatás hároméves korhoz kötésével, ez a változtatás 2014-től lépne életbe.

Kitért arra, hogy a pedagógus életpályamodell - amely szavai szerint kiszámíthatóvá, és a magasabb követelmények mellett jóval magasabb bérezésűvé teszi a pályát - bevezetésének időpontjául 2013. szeptemberét jelöli meg a jogszabály-javaslat. Kiemelte: szakaszokra osztották az életpályát, és ezek között minősítésen kell átjutni a továbblépéshez. Két kötelező és egy választható minősítési szakasz lesz, ez azonban nem ugyanaz mint az ötévente kötelező külső szakmai ellenőrzés. Mindezt összekötik új képzési és továbbképzési rendszerrel és a munkaidő rendezésével - fejtette ki.

Hoffmann Rózsa azt mondta, hogy az életpályamodellel több évtizedes adósságot törlesztenek.
A fenntartást állami, önkormányzati, egyházi, magán, illetve egyetemi gyakorlóiskolák körébe sorolja az indítvány, amely az oktatási rendszer szakmai egységét biztosító pedagógiai szolgáltatásokat egységes állami, szakmai irányítás alá vonja.

Az állam felelősségét és irányítószerepét úgy rendeznék az előbbiek mellett, hogy garantálják a pedagógusok államilag biztosított fizetését, és bevezetik az államilag működtetett külső szakmai kontrollt. Az intézmények önállósága nem csak megmarad, hanem erősödik - mondta.

A javaslat kijelöli az új köznevelési rendszer pedagógiai alapértékeit is - tette hozzá az államtitkár, és idézte a javaslatot, amely szerint "a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító objektív értékelés jellemzi".

Alapelvként említette a jogok és kötelességek "harmóniájának megállapítását", és a kisebbségek, nemzetiségek autonómiájának biztosítását.

Hoffmann Rózsa szerint a rendszerváltás óta eltelt 21 év a magyar iskolarendszer "frissülése, szakmai megújulása, módszertani korszerűsítése mellett" az oktatási rendszer, a fenntartás, a finanszírozás szétzilálódását, áttekinthetetlenségét hozta magával.

Egyre kevesebb hangsúly esett az állam fenntartó szerepére, ezzel megszűnt az oktatás egységes tartalmi és szakmai minőségének biztosítása - állapította meg, hozzátéve: jelentősen romlott az oktatás eredményessége is.

Az államtitkár szerint tarthatatlanná vált, hogy a fiatalok mintegy 20 százaléka funkcionálisan írástudatlanként kerül ki az iskolarendszerből, és jóformán nincs esélye arra, hogy az életben boldogulni tudjon. Tarthatatlan, hogy az iskolai élet lassan megszokott kísérő jelenségévé válik a normaszegés, a fegyelmezetlenség, a tanulási, a tanítási kötelességek nem teljesítése, alulteljesítése.

A diákok ismeretanyaga, műveltsége nagyon sokat romlott, megszűnőben van a mindenki számára hozzáférhető egységes alapműveltség. Tarthatatlan állapot, hogy a pedagógusok jövedelmi viszonyai súlyos tekintélyvesztést eredményeztek, és kétharmaduknak a megélhetésért másodállást kell vállalniuk, így a rendszer maga akadályozza, hogy nagyobb részt vállaljanak a klasszikus nevelési feladatokból - sorolta.

Szólt arról is, hogy azok a szakmai és politikai csoportok, akik úgy vélik, nincs szükség új törvényre, nyilván másként látják ezeket a rossz eredményeket, de akiknek az ország többséget adott a tavalyi választásokon, szerinte egyértelműen azon az állásponton vannak, hogy változtatni kell, és ezt csak új köznevelési törvénnyel lehet megtenni.

Hoffmann Rózsa ismertette, hogy az elmúlt egy évben több mint 6 ezer oldalnyi javaslatot dolgoztak fel, a 104 oldalas törvényt támogatta az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatáspolitikai Tanács nyolc oldala közül hat, valamint az Országos Kisebbségi Bizottság is.