A szerdai bejelentés szerint a kanadai, a brit, a japán, a svájci, az amerikai és az euróövezeti központi bank döntése értelmében 50 bázisponttal csökkentik a dollár denominálású likviditási csereügyletek kamatlábát. Az új kamatláb így az egynapos dollárkamatnál (OIS) csak 50 bázisponttal lesz magasabb. Az intézkedés december 5-én lép életbe. A bankok egyúttal 2013 februárjáig meghosszabbították a likviditási eszköz érvényességét.

A bejelentés hatására emelkedtek a részvénypiacok, az euró jelentős mértékben erősödött a dollárral szemben.

Barta György, a CIB Bank elemzője szerint ez feszültségoldó lépés volt, az alapvető problémát nem oldja meg, csupán tüneti kezelés.

Elmondta: az európai adósságválság miatt az amerikai bankok csökkentették kitettségüket Európa felé, így az európai bankok nem jutottak kellő mértékű dollárlikviditáshoz. Az intézkedés eredményeképpen azonban olcsóbban juthatnak az európaiak dollárhoz.

Az elemző emlékeztetett, hogy történt már ehhez hasonló lépés 2008-ban, akkor a pénzpiaci feszültségek enyhültek, a piacok megnyugodtak.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője elmondta: olcsóbban tudnak majd az európai kereskedelmi bankok dollárhoz jutni. A lépéstől azt várják, hogy bővül a hitelezési aktivitás, illetve megakadályozható egy likviditási válság. Az elemző szerint mindez erősítette az euróba vetett bizalmat, ami megmutatkozott a közös valuta árfolyamának erősödésében is.

Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője elmondta, azzal, hogy az Európai Központi Bank (EKB), a svájci, illetve a japán jegybank megegyezett: felkészülnek arra, hogy kétoldalú megállapodások alapján szükség esetén egymás devizáiban is folyósítsanak hitelt, lehetővé teszi, hogy egymás devizáiban képesek legyenek likviditást biztosítani. Így az EKB például nemcsak euróban, hanem adott esetben svájci frankban is tud likviditást biztosítani. Az eurózónában elsősorban a dollár és a svájci frank likviditása a legfontosabb, a magyar bankok számára pedig a frank különösen fontos - hangsúlyozta.

Az elemző hozzátette: ezzel a bankközi bizalmi válságot igyekeznek enyhíteni, illetve azt akarják elérni, hogy a bankközi piacok nehogy "kiszáradjanak". Az európai adósságválság miatt ugyanis a bankok bizalmatlanokká váltak egymással szemben, akadozik a hitelezés.