A "rossz" LDL-koleszterin vérszintjét a sztatin gyógyszercsoport tagjaival eredményesen lehet egészséges szintre csökkenteni, de felmerült többféle kései mellékhatás kockázata, ezért a hosszú távú kezelést több szakember is vitatta. A Heart Protection Study nevű, legnagyobb létszámú ilyen tanulmányhoz a nemzetközi kutatócsoport 1994 nyarán kezdte összegyűjteni az önkéntes résztvevőket. 1997 tavaszára 20 536 nagy kockázatú ember került a vizsgálati csoportba, akik átlagosan öt évig szedték a gyógyszert.

A korszerű vizsgálati elvnek megfelelően csak a vizsgálati résztvevők fele szedte a sztatin készítményt, a többiek véletlenszerű kiválasztás alapján hatóanyagot nem tartalmazó, placebo tablettát kaptak.

A kezelés biztonságosságát azzal is mérték, hogy a vizsgálati alanyok egészségét további 11 esztendeig követték, kiváltképp a gyógyszer esetleges mellékhatásai szempontjából. A sztatin készítmény statisztikailag is jelentős mértékben csökkentette a "rossz" LDL koleszterin vérszintjét. Ennél még fontosabb volt a klinikai eredmény: a szív-és érrendszeri kóros események arányát a kezelés 23 százalékkal vitte lejjebb.

A tanulmány fontos célja volt, hogy a kutatók megfigyeljék a gyógyszer esetleges mellékhatásainak esetleges megjelenését a későbbi időszakban. Ez különösen arra vonatkozott, hogy egyes esetek megfigyelése alapján fölmerült a koleszterincsökkentő készítmény daganatkeltő mellékhatásának esélye.

A vizsgálat lezárásakor egyértelmű volt, hogy a tényleges gyógyszerrel kezelt vizsgálati alanyok, illetve a hatóanyagot nem tartalmazó tablettát szedő résztvevők csoportjában a daganatos betegségek előfordulási gyakorisága nem különbözött.

A vizsgálat jelentőségét a Lancetben közzétett szerkesztőségi közleményben Payal Kohli és Christopher P. Cannon úgy foglalta össze, hogy "…a hosszú távú sztatin kezelés biztonságos, eredménye kedvező, még akkor is, amikor a gyógyszer szedését már abbahagyták".