A művészt életének 74. évében, csütörtökön érte a halál, temetéséről később intézkednek.

Ócsai Károly 1938. június 23-án született Újpesten. Szentiványi Lajosnál festészetet, a későbbiekben pedig Bokros Birman Dezső és Somogyi József tanítványaként szobrászatot tanult. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál 1960 és 1963 között restaurátorként dolgozott, 1964 és 1972 között pedig a Múzeumi Ismeretterjesztő Központ kiállításrendezője, 1986 és 1996 között a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola szobrásztanára volt.

Ócsai Károly első kiállítását 1967-ben rendezték, azóta számos csoportos és egyéni tárlata is volt. Egyéni kiállításon mutatkozott be Szombathelyen (1968), a Csepel Galériában (1971), a Stúdió Galériában (1973), a Budatétényi Galériában (1984), Badacsonytomajon (1985), Érden (1986), Törökszentmiklóson (1987), Boglárlellén, Pécsett és Baján (1989), Tatabányán (1991), a Kék Iskola Galériában (1996), a Vigadó Galériában (1999), az Újpest Galériában, valamint Ráckevén (2001).

A művész számos köztéri alkotást készített, ezek közül kiemelkednek az 1956-os forradalom emlékét megidéző munkái, így a tabáni és a süttői '56-os emlékmű. Utóbbi, amelynek címe Naplótöredék, a szobrász forradalmi élményei alapján született meg. Ócsai Károly főbb művei közé tartozik még a Maneken (Prilep, 1973), a Szaturnália (Villány, 1981-1982), a Tétényi csata (nagytétényi kastélypark, 1996), és Mátyás lakomája című kerámia dombormű (Hódmezővásárhely, 2005).

Ócsai Károly hosszú időn keresztül foglalkozott szobrászrajzzal is, a rendszerváltozás után újjáélesztette a műfajt, feleségével biennálékat szervezett, amelyeken neves magyar és külföldi művészek vettek részt. A díjazott 40 darabos kollekció a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonába került. A szobrászművész emellett számos pályázat nyertese vagy díjazottja volt, az '56-os szoborpályázaton elnyerte például Szeged díját, az Országos Térplasztikai Pályázaton pedig Kecskemét díjazta elképzeléseit.

A művész munkásságát több televíziós műsorban is bemutatták az utóbbi években. Ócsai Károly 2000-ben Millenniumi Fődíjat, 2001-ben Honvédelemért Érdemkeresztet, 2002-ben '56-os Emlékérmet, 2003-ban pedig Munkácsy-díjat vehetett át.