Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője elmondta: jóllehet az IMF idei évre vonatkozó 0,3 százalékos növekedési előrejelzése valamivel alatta van a kormányzat által várt 0,5 százaléknak, de meghaladja a manapság jellemző piaci előrejelzéseket. Kifejtette: a piaci konszenzus most inkább enyhe recesszióval számol. Kedden az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank még 1,5 százalékos visszaesést vetített előre; ehhez képest aránylag optimisták az IMF számai - tette hozzá.

Az EU/IMF-konzultációval kapcsolatosan Keszeg Ádám elmondta: az IMF jelentése megerősíteni látszik az elmúlt időszak sajtóértesüléseit, azt, hogy a tárgyalásoknak része lehet, illetve az IMF feltételei között lehet az egykulcsos jövedelemadó, vagy a Költségvetési Tanács. Kijelentette: az elemzés említést tesz arról, hogy az egykulcsos szja negatív hatással van a fogyasztókra, és nem erősíti kellően a gazdasági növekedést.

Az elemző az idei államháztartási hiányra vonatkozó 3,9 százalékos előrejelzést értékelve elmondta: ez jelenthet nagyobb kiigazítást. Mint mondta, a kormány már többször kifejezte, hogy amennyiben elvétik a deficitcélt, további intézkedéseket fognak hozni. Az IMF is többször pozitívumként említi, hogy a hazai gazdaságpolitikai döntéshozók ennyire elkötelezettek a számok tartása mellett - mondta Keszeg Ádám.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője sem látott nagyobb meglepetést az IMF jelentésében és kiemelte, pozitívum, hogy a Valutaalap nem vár recessziót. Úgy fogalmazott: "sokan várnak a piacon recessziót, talán most még azt is lehet mondani hogy a többség recessziót vár, ehhez képest ez egy kedvező várakozás".

Az elemző a meglepő növekedési prognózist magyarázva a lehetséges okok között említette, hogy a német gazdaság növekedési kilátásai meglehetősen kedvezőek voltak az utóbbi időszakban. Jobb adatok érkeztek és a német gazdaság teljesítményéhez sok szálon kötődik a magyar gazdaság - tette hozzá.

Réczey Zoltán szerint a jelentésben nagyjából azok az elemek jelennek meg, amelyekről tudni lehetett, hogy az IMF kifogásolja. Amit érdemes megemlíteni, hogy közvetve ugyan, de megfogalmazódik az az igény, hogy az egykulcsos szja-t módosítani kellene: az utóbbi napokban voltak ezzel kapcsolatos várakozások - tette hozzá.

Az elemző szerint a javasolt intézkedések között azok a lépések körvonalazódnak, amelyeket a közgazdászok többsége a gazdaságpolitikát illetően itthon és külföldön megfogalmaz: fenntartható költségvetési egyensúly irányába mutató intézkedésekre lenne szükség az átmeneti intézkedések helyett. Válságadók, egyszeri bevételek helyett olyan átalakításokra lenne szükség az adórendszerben, de kiadási oldalon is, amelyek lehetővé teszik, hogy a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány tartósan elérhető, fenntartható legyen - tette hozzá.

A hiány-előrejelzést értékelve elmondta: a megfogalmazott javaslatokkal közelebb lehet kerülni a 3 százalékos célhoz. Példaként említette, hogy az egykulcsos jövedelemadó megszüntetése ebbe az irányba mutat, mivel ez eléggé komoly tétel a bevételi oldalon. Kifejtette ugyanakkor, hogy a kiadási oldalon is kell intézkedéseket hozni, hogy tartható legyen a cél. "A piac is így gondolja. Viszonylag kevesen gondolják azt, hogy további intézkedések nélkül teljesíthető az idei hiánycél" - fogalmazott Réczey Zoltán.