LMP-s öröm

Szabó Rebeka úgy fogalmazott, hogy "ha már a felelős gazdálkodás nem megy a Fidesznek", akkor az LMP annak örül, hogy "legalább segítik az állampolgárok tájékozódását". Egyúttal annak a reményének is hangot adott, hogy a Nemzeti Földalap földbérleti szerződései is nyilvánossá válnak a közeljövőben.

Közlése szerint át fogják tanulmányozni a szerződéseket és "érdeklődéssel várjuk, hogy Budai Gyula hogyan kommentálja azokat". Magyarázatként hozzátette, kíváncsiak arra, hogy azokban benne van-e az elszámoltatási kormánybiztos által említett ezer milliárd forintos kártérítési kötelezettség.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. pénteken jelentette be, hogy nyilvánosságra hozta a Budapest Airport Zrt. privatizációja során kötött szerződések másolatait.

A vagyonkezelő közleményében kifejti: azzal, hogy a szerződéseket elérhetővé teszi hivatalos honlapján, biztosítja a transzparenciát és eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének is.
Az MNV honlapján a 2005-ös részvény adásvételi megállapodás mellett megtekinthető annak kiegészítése, a részvényesi megállapodás és annak kiegészítése, valamint ezek későbbi módosítása. A több száz oldalas dokumentum része az ugyancsak 2005-ös vagyonkezelési és az eszköz adásvételi szerződés.

A jelenlegi nevén Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője, a Budapest Airport Zrt. (BA) magánosítása 2005-ben történt meg úgy, hogy az üzemeltető társaságot privatizálták, de a repülőtér állami tulajdonban maradt. A tranzakciós szerződés értéke elérte a 465 milliárd forintot, a privatizáció történetének legnagyobb összegét. Ezt az összeget a vevő, a BAA International Ltd. a 8,02 milliárd forint jegyzett tőkéjű BA részvényeinek 75 százalék mínusz egy szavazatáért, bizonyos, az üzemeléshez szükséges állami eszközökért és a 75 évre szóló az üzemeltetési jogért fizette ki.

A Jobbik képviselői tavaly júliusban a munkaügyi szabályok megsértéshez kötődő kötbérek le nem hívása kapcsán, szeptemberben pedig a szerződésében foglalt fejlesztések elmaradása, illetve az ezekhez kapcsolódó kötbér le nem hívása miatt hűtlen kezelés ügyében tettek feljelentést a BA privatizációja miatt.

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a privatizáció ügyében hivatali visszaélés, hűtlen kezelés és hanyag kezelés gyanúja miatt tavaly októberben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. A kormánybiztos akkor egy sajtótájékoztatón úgy számolt be a Központi Nyomozó Főügyészségen tett feljelentésről, hogy vizsgálata szerint a BA "hibás privatizációja" - elmaradt fejlesztések és az ezzel kapcsolatos szankciók hiánya - miatt a magyar államot körülbelül 85 millió euró kár érte.

Budai Gyula idén februárban jelentette be, hogy ezer milliárd forint az az állami teher, amit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz, ha megkezdődik a Malév felszámolása. Tájékoztatása szerint a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén. Ekkor közölte, hogy az ügyben feljelentés kiegészítést tesz.

Az LMP két nappal később arra szólította fel a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a Budapest Airport (BA) privatizációs szerződését. Véleményük szerint abból egyértelműen kiderülhet, hogy a becsődölt Malév miatt az államnak van-e, és ha igen, akkor mekkora a kártérítési kötelezettsége a BA Zrt. felé