Kezdetét vette

Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 164. évfordulójának alkalmából a Parlament előtti Kossuth Lajos téren csütörtök reggel, ezzel megkezdődött az állami ünnepségsorozat.

A zászlófelvonáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök.

Az ünnepi eseményen - amelyet több száz ember kísért figyelemmel a helyszínen - a közjogi méltóságokon kívül jelen voltak a kormány tagjai, több parlamenti párt képviselői és a diplomáciai testület tagjai.

Az ünneplő tömeg tapssal köszöntötte a közjogi méltóságokat, akik az Országház főbejáratának lépcsőjén, történelmi zászlók előtt tekintették meg az állami lobogó felvonását és a katonai díszszázad menetét.

Ezután a Parlament előtti térről ünnepi menet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz a Nemzeti Lovas Díszegység és katonazenekar felvezetésével. A múzeumnál beszédet mond Tarlós István főpolgármester, és fellép többek között a Honvéd Táncegyüttes.

Amikor az ünnepi menet tagjai elindultak az Alkotmány utcából a Múzeumkertbe, Lengyelországból érkezett szimpatizánsok mintegy 200 fős csoportja csatlakozott hozzájuk. Ők lengyel nemzeti zászlókat és Gazeta Polska feliratú transzparenseket tartottak a magasba.

A környező utcákban rendőrök állnak sorfalat, a menetet pedig civil biztonsági szolgálat emberei kísérik két oldalt sorfalban.

Tarlós a múzeumnál

A Himnusszal kezdetét vette a Nemzeti Múzeum előtti állami ünnepség, a Múzeumkert zsúfolásig megtelt vendégekkel.

A Parlamenttől érkezők negyed 10 körül értek a Nemzeti Múzeumhoz. A menet végén két-háromszáz lengyel vonult, akik az úton végig azt skandálták: "Viktor Orbán, Viktor Orbán".

Nagy tapssal köszöntötték őket a Múzeumkertben, többen pedig kokárdát osztottak nekik. A helyszínen feltűnt egy nagyjából harminctagú litván csoport is, zászlajukon angolul és magyarul Petőfi Sándor Nemzeti dalának kezdősorai olvashatók.

Több vendég a lengyel-magyar barátságot hirdető transzparenst tart a magasba a zsúfolásig megtelt Múzeumkertben. A pulpitus közelében lévő egyik vásznon pedig az olvasható: "Isten óvd meg Magyarországot és Lengyelországot, védd meg Európát a liberális pestistől és az erkölcsi fertőtől!".

Az ünnepségen a Himnusz után a Honvéd Táncszínház lépett fel. A megemlékezésen felszólal Tomasz Sakievicz, a Gazeta Polska főszerkesztője, ünnepi beszédet mond Tarlós István főpolgármester.

Tarlós beszéde: merünk nagyok lenni?

Az 1848-as példára utalva újra a bátor változások városának nevezte Budapestet Tarlós István főpolgármester a Nemzeti Múzeumnál elmondott ünnepi beszédében csütörtökön.

A főpolgármester kiemelte, hogy a főváros új vezetői nem félnek hozzányúlni több évtizedes tabukhoz; "nem rettenünk vissza, amikor a város működését szinte ellehetetlenítő hagyatékkal kell szembenéznünk, vagy amikor a sokszor egymással is ellentétes egyéni ambíciók kuszaságában kell a köz érdekét szolgálnunk" - mondta, hozzátéve, hogy ebben az 1848-as ifjak példamutatása is segít.

A szabadság akkoriban a függetlenség és az önrendelkezés, a polgároknak pedig a választójogi törvény volt, ugyanakkor az elmúlt években Magyarországon "egyeseknek egészen furcsa dolgot jelent, a fővárosban például szabad volt a közjót, a többségi érdekeket naponta lesöpörni az asztalról" - fogalmazott.

A főpolgármester azt is elmondta: Magyarország ha nem is nagyhatalom, egészséges tartása és saját értékei vannak, amelyek miatt véleménye szerint Európának nincs oka szégyenkezni.
A Múzeumkertben felszólalt a nemzeti ünnepre Lengyelországból érkező Tomasz Sakievicz, a Gazeta Polska főszerkesztője is, aki - magyarra tolmácsolt - beszédét azzal kezdte: "ha a lengyel és a magyar történelemben van valami egyedülállóan értékes, akkor az éppen a szabadság szeretete", majd több példát is hozott a két ország közös történelmi eseményeiből.

A nyakában magyar és lengyel nemzeti színű sálat viselő főszerkesztő, akinek szinte minden mondatát tapssal fogadták az ünneplők, közölte: Budapestre utazásukkal a magyar változások iránti támogatásukat akarják kifejezni.

"Mielőtt bárkinek eszébe jutott volna létrehozni az EU-t, mi, magyarok és lengyelek Közép-Kelet-Európa más nemzeteivel együtt már régen megteremtettünk egy hasonló közösséget évszázadokkal ezelőtt. És most más államok számos politikusa arról szándékozik kioktatni bennünket, miként kell alkalmazkodnunk az egyesült Európához" - mondta Sakievicz, a zászlókat lengető ünneplők pedig nagy tapssal reagáltak szavaira. Szónoklatát azzal zárta: "közeleg a mi időnk, a kor, amelyben szabad nemzetek önként fognak össze, azért, mert erre belső késztetésük van, nem pedig azért, mert valaki ezt diktálja nekik".

A Múzeumkertben megjelent lengyelek jó részét autóbuszokkal hozták a Kálvin tér közelébe, és a Múzeum körúton 15 magyar rendszámú autóbusz sorakozott fel. A résztvevők minden alkalommal tapssal fogadták, amikor a szónokok a lengyeleket köszöntötték.

Lázár Hódmezővásárhelyen

Március 15-e a keleti énünk, a megzabolázhatatlan, lázadó énünk ünnepe; amely nemet mond a szolgaságra, amely vakmerő, szabad és bátor - fogalmazott március 15-i ünnepi beszédében Lázár János (Fidesz) polgármester Hódmezővásárhelyen.

A Fidesz frakcióvezetője a haza, a szabadság és a bátorság hármasát méltatta ünnepi gondolataiban.

Lezsák Sándor szobrot avatott

A március 15-i ünnep keretében Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Petőfi Sándor bronz mellszobrát avatta fel csütörtökön Lakiteleken.

Itt Lakiteleken, a Duna-Tisza közén Petőfi népe él - mondta az Országgyűlés alelnöke a szobor leleplezése után, hozzátéve: élete egyik legszebb március 15-éjét éli meg ezekben a percekben, órában.

Petőfi Sándor szobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását a magyar történelmi emlékeknek helyt adó Templom parkban, az 1848-as kopjafa mellett állították fel.

Az LMP "elfoglalta" a Pilvaxot

Az ország válaszúthoz érkezett, a kiszolgáltatottság vagy a tudás útját választhatja - mondta Vágó Gábor, az LMP kampányfőnöke csütörtökön Budapesten, a párt március 15-i ünnepségén.

Az LMP országgyűlési képviselője a Pilvax közben mondott beszédében rámutatott: Orbán Viktor miniszterelnök a kiszolgáltatottság útját erőlteti, amelynek során olcsó munkaerőre épít, ez "Malajzia és Banglades útja". Lehet azonban a tudás útját is választani, ahol "a munkavállaló érték, és nem eszköz, ez szerintünk az LMP útja" - tette hozzá.

Megérkeztek a "békések"

Megérkezett csütörtök délután a budapesti Békemenet eleje a Kossuth Lajos térre; a huszárok által felvezetett tömeg vége ekkor még alig hagyta el a Lánchidat.

Az emberek a Lánchíd pesti hídfőjétől a József Attila utca, az Október hatodika utca, az Arany János utca, a Bajcsy-Zsilinszky és az Alkotmány utca érintésével vonultak a Kossuth Lajos térre. Az ott várakozók tapssal fogadták az érkezőket. A Békemenet résztvevői közül sokan az Akadémia utcán közelítették meg a Kossuth teret.

A menet résztvevői Orbán Viktort éltető és támogató rigmusokat skandáltak, és olyan molinókat is látni náluk, amelyek kitartásra buzdítják a magyar kormányfőt.