Scheiring Gábor országgyűlési képviselő pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli, hogy a kormány által benyújtott személyszállítási törvényjavaslat, bár gyökeres reformokat ígér, alapvetően megőrzi a jelenlegi rendszer visszásságait, konfliktusait és kiskapuit.

Az LMP ezért egy három önálló elemből álló, közel ötven ajánláspontot tartalmazó módosító indítványt adott be a törvényjavaslathoz. Ezek kirajzolják egy modern, pénzügyileg és környezetileg is fenntartható, a párhuzamosságok és üresjáratok kiküszöbölésével és a megrendelő-szolgáltató szerep tisztázásával ráadásul a mainál olcsóbb közösségi közlekedés rendszerét, szemben a kormány koncepciótlan leépítésével.

Az LMP tehát komoly, a mértékadó civil szervezetekkel egyeztetett szakmai anyaggal érkezett, és tervei szerint szakmai vitát folytatott volna - áll a közleményben, amely szerint a Fidesz-KDNP azonban ezt nem tudta vagy akarta vállalni.

Ehelyett nekiment az LMP javaslatának egyetlen, szerintük támadható elemének, amely szerint a jövőben a kedvezmények maximális mértéke kilencven százalékban lenne meghatározva. Egy ilyen csökkentés mellett még mindig rendkívül olcsó lenne például egy negyven kilométeres út megtétele (Győr-Komárom), hiszen ez a kedvezménnyel csak hetvenöt forintba kerülne.

Az ingyenesség eltörlésével az LMP-nek az igazságosság megteremtése a célja. Scheiring Gábor azt kérdezi közleményében: vajon kinek van nagyobb szüksége a támogatásra: egy átlagos jövedelmű nyugdíjasnak, avagy a minimálbért kereső, esetleg családot fenntartó "melósnak"?

Ha a válasz "utóbbinak", vagy “mindkettőnek", akkor nem árt átgondolni, hogy a mai rendszerben a minimálbéres dolgozó nulla százalék, míg az átlagnyugdíjas száz százelék kedvezményt kap. A 65 év felettiek kedvezménye ráadásul minden EU állampolgárra vonatkozik. Így a német nyugdíjasok is ingyen utaznak, miközben a szegényebb családapák azt kell, hogy eldöntsék, bérletet vesznek-e, vagy ruhát a gyereknek - ismerteti a politikus.

Az LMP azt szeretné, ha a szociális kedvezményeket nem a szocializmusból hozott, "szerzett" jogok, hanem a rászorultság határozná meg. Ennek biztosítására az LMP a szociális kedvezményekről szóló, még nem létező rendelethez is módosító javaslatokat fog beadni, melynek fő eleme lesz az életkor és státusz (nyugdíjas, diák) mellett egy jövedelmet és vagyoni helyzetet figyelembe vevő szociális kedvezményrendszer kiépítése - ismerteti Scheiring Gábor.