A The Guardian című vezető baloldali brit napilap pénteki kiadása által ismertetett nyílt levelet 250-en írták alá, köztük színészek, rendezők, írók, képzőművészek. Az aláírók névsorában szerepel mások mellett Benedict Cumberbatch, Bill Nighy, Kristin Scott Thomas, Helena Bonham Carter, Jude Law, Juliet Stevenson, Keira Knightley, Sir Derek Jacobi, Sir John Hurt és Danny Boyle a színművészet világából.
Aláírta a levelet a szépirodalmi igényű kémregényeiről világhírű John le Carré író, és Carol Ann Duffy udvari költő, aki a brit monarchia történetében az első nő e magas tisztségben.
A felhíváshoz csatlakozó művészek hangsúlyozzák: sokan dolgoztak már közülük olyan művészeti vállalkozásokban, amelyek nem is jöhettek volna létre EU-finanszírozás vagy az európai határokon átnyúló együttműködés nélkül.
Nagy-Britannia nemcsak erősebb az Európai Unió tagjaként, hanem kreatívabb is, és világszerte sikeres alkotóerejét komolyan meggyengítené, ha hátat fordítana az EU-nak - áll a közös levélben.
A kilépés az unióból ugrás lenne a sötétségbe milliók számára, akik művészeti alkotó területeken tevékenykednek, és még további milliók számára, akik a brit kulturális szektor pezsgésének előnyeit élvezik otthon és külföldön - fogalmaznak a felhívás szerzői.
A levél szerint Shakespeare-től David Bowie-ig a brit alkotó tehetség inspirálja és befolyásolja az egész világot, és az EU-tagság elősegíti, hogy Nagy-Britannia főszerepet játszhasson a világszínpadon.
A brit művészvilág részéről ez az első ilyen összehangolt felhívás a brit EU-tagság mellett, az üzleti szféra szereplői azonban már több hasonló nagyszabású közös kezdeményezést tettek.
Nemrégiben 198 brit, illetve Nagy-Britanniában tevékenykedő óriásvállalat - köztük az Airbus, a Vodafone, a Ryanair, a BP, a BAE Systems és a Goldman Sachs - vezetői álltak ki közös nyílt levelükben Nagy-Britannia EU-tagsága mellett. A felhívás az eddigi legnagyobb ilyen jellegű kezdeményezés a brit üzleti szektor részéről. Az aláírók érvelése szerint a brit üzleti szférának a további beruházások és az állásteremtés érdekében korlátlan hozzáférésre van szüksége az Európai Unió 500 millió fős egységes belső piacához, és ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként távozna az unióból, azzal elrettentené a befektetőket, munkahelyeket sodorna veszélybe, és az egész brit gazdaságot kockára tenné.
A Brit Iparszövetség (CBI) nem sokkal később közzétett, enyhébb és súlyosabb forgatókönyveket felvázoló 79 oldalas tanulmánya szerint - amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze - az uniós tagság feladása esetén a nominális brit hazai össztermék (GDP) már 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet Nagy-Britannia az EU tagjaként abban az évben elérhetne.
A PwC szakértőinek becslése szerint ez 55-100 milliárd font (23-40 ezer milliárd forint) - háztartásonként 2100-3700 font - közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene az évtized végéig.
