A házigazda Ilham Aliyev közölte, hogy Azerbajdzsán már összekapcsolta energiahálózatát az orosz és az iráni vezetékrendszerrel, és hogy a három ország közötti forgalom folyamatosan nő. Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalást javasolt hazája csővezetékeinek a Kaszpi-tengeri szénhidrogének szállítására való felhasználásáról, valamint az új lelőhelyek felkutatásáról és kiaknázásáról.

A hármas csúcson közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a felek leszögezték, hogy minden téren folytatni fogják együttműködésüket és hogy el fogják mélyíteni az országaik közötti politikai párbeszédet is. A dokumentum leszögezte, hogy a három Kaszpi-tengeri ország észak-déli nemzetközi közlekedési folyosót létesít, a Helsinki és Mumbai közötti térségben zajló utas- és teherforgalomnak való megkönnyítése érdekében.

A hármak megállapodtak a terrorelhárítás és a regionális konfliktusok rendezése terén folytatandó, valamint a Kaszpi-tengeri és az energetikai együttműködéséről is. Putyin egyébként indítványozta, hogy a három ország gyorsítsa fel a terrorelhárítás területén folytatott információcserét.

Haszan Róháni iráni elnök indítványozta hivatali partnereinek, hogy következő hasonló csúcstalálkozót az iszlám köztársaságban tartsák meg.

A közös egyeztetést megelőzően az elnökök kétoldalú megbeszéléseket is tartottak. Az Aliyevvel folytatott eszmecseréje során Putyin mindkét fél számára elfogadható kompromisszumot sürgetett a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah ügyében. A konfliktus rendezéséről az orosz elnök szerdán Moszkvában Szerzs Szargszján örmény államfővel is tárgyal majd.

Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a csúcs alkalmából bejelentette, hogy Bakuban repülőgép-összeszerelő üzem és helikopter-felújító központ létesül.

Róháni a Putyinnal folytatott megbeszélésekor a regionális együttműködés mintájának nevezte a szíriai konfliktus rendezésének ügyében Teherán és Moszkva között kialakult kooperációt, és hangot adott véleményének, hogy a kétoldalú viszonyban ugrásszerű fejlődés következhet be.