A Financial Times című gazdasági napilap bruttó 40-60 milliárd eurós, a The Times című konzervatív lap bruttó 50-60 milliárd fontos (60-70 milliárd eurós) lehetséges "válási számláról" ír brüsszeli EU-illetékeseket idézve. E követelés a két lap uniós forrásai szerint különböző, jogilag kötelező erejű hosszú távú finanszírozási megállapodásokból, még be nem fizetett uniós költségvetési hozzájárulásokból, hitelgarancia-vállalásokból, nyugdíjjárulékokból és uniós finanszírozású nagy-britanniai fejlesztési programok hazai részfinanszírozásaiból eredne.

A Financial Times brüsszeli forrásai szerint az EU mindemellett a kilépési tárgyalási folyamatra igen szűk, kizárólag a brit távozás feltételeit tartalmazó napirendet készül összeállítani, és a megállapodás-tervezet kidolgozásáig nem tárgyalna részletesen a brit EU-tagság megszűnése utáni kereskedelmi kapcsolatokról. A brit gazdasági napilap értesülése szerint az Európai Bizottság is ezt a menetrendet javasolja.

Lépésről lépésre

Az uniós tárgyalóküldöttség "keményvonalas" tagjai kizárólag a lépésről lépésre haladó hozzáállást tartják lehetségesnek. Ennek alapján a kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokra a felek csak a tényleges válás után térnének rá, és a kereskedelmi tárgyalások öt évig, vagy még tovább is eltarthatnak - írja brüsszeli forrásait idézve a Financial Times.

A lap értesülései szerint az EU a brit kilépésről szóló megállapodás-tervezetet legkésőbb 2018 őszéig ki akarja dolgozni, és utána hathavi ratifikációs eljárást irányozna elő, így az Egyesült Királyság EU-tagsága hivatalosan 2019-ben szűnne meg.

A brit EU-tagságról június 23-án megtartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Talán jövőre

A jelenleg érvényes tervek szerint London az idén már nem, de 2017 márciusának végéig aktiválni kívánja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Ez a cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, és kétévi tárgyalási folyamatot ír elő, bár ez a többi tagállam jóváhagyása esetén meghosszabbítható.

Nagy-Britanniában bírósági eljárás van folyamatban, amelynek kezdeményezői azt szeretnék elérni, hogy a brit kormány parlamenti felhatalmazás nélkül ne aktiválhassa az 50. cikkelyt. Az első fokon eljáró londoni felsőbíróság nemrégiben ki is mondta, hogy a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül a cikkely aktiválására, de a kormány fellebbezést nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz. A legfőbb bírói fórum december elején tárgyalja a fellebbezést, és várhatóan januárban hozza meg döntését. London hivatalos álláspontja szerint az eljárás nem késlelteti az 50. cikkely aktiválására kidolgozott menetrendet.