Mi lesz veled euró?

  
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő kedden Londonban ismertetett, szimulációs forgatókönyveket tartalmazó tanulmánya szerint a populista és EU-szkeptikus pártok támogatottságának jelentős erősödése - különös tekintettel a több nagy euróövezeti országban esedékes idei választásokra - felélesztheti az euróövezet esetleges szétforgácsolódásával kapcsolatos befektetői félelmeket is.

A Fitch számításai szerint a bankszektort, valamint a kötvény- és a részvénypiacokat érő együttes sokk a spanyol és az olasz gazdaságot sújtaná a legnagyobb mértékben: a spanyol hazai össztermék (GDP) növekedési üteme a 2018 végéig tartó időszakban összesen 1,9 százalékponttal, az olasz növekedési ütem 1,4 százalékponttal maradna el a cég alapeseti forgatókönyvében szereplő előrejelzésektől.

Németországban 0,9 százalékpont, a francia gazdaságban 0,7 százalékpont, az euróövezet egészében 1,2 százalékpont lenne egy ilyen súlyos sokkhelyzet halmozott negatív növekedési hatása a következő két évben.

Aprócska növekedés

A Fitch Ratings stresszhelyzeti szimulációja alapján a valutauniós gazdaság átlagos növekedése rendszerszintű pénzügyi sokk esetén az idén csak 0,5 százalék, jövőre 1,1 százalék lenne az alapeseti forgatókönyv által mindkét évre valószínűsített 1,4 százalék helyett.

A feltételezett sokkhatás az euróövezeti periféria szuverén kötvényhozamait hatalmas mértékben, 200 bázisponttal emelné, és ezt a térségi részvénytőzsdék egyszeri 30 százalékos zuhanása kísérné. A központi eurógazdaságokban a szuverén adósságpapírok hozama a hitelminősítő stresszhelyzeti forgatókönyve szerint nem emelkedne, de a tőzsdei árfolyamok ezekben a gazdaságokban is 15 százalékkal zuhannának.

Más nagy londoni házak is látják a kockázatát az újabb euróövezeti sokkoknak, és most már kérdésesnek tartják olyan nagy valutauniós gazdaságok eurótagságának hosszabb távú jövőjét is, mint Olaszország.

Gáz Olaszország

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakértői erről összeállított legutóbbi helyzetértékelésükben közölték: véleményük szerint Olaszország az euróövezet tagja maradhatna, ha kész lenne ennek árát a következő években is a gyakorlatilag zéró növekedés és a nyomott fogyasztási kiadások formájában megfizetni, de az egyre türelmetlenebb választópolgárok számára ez már túl soknak bizonyulhat.

A CEBR elemzőinek számításai szerint az olasz gazdaság versenyképességi pozíciója 2000 óta - az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség OECD-mércéjén - 14 százalékkal romlott, Olaszország részesedése a világkereskedelem teljes értékéből 3,7 százalékról 2,4 százalékra zsugorodott.

Mindezek alapján a CEBR londoni elemzői úgy gondolják, hogy az olasz euróövezeti tagság megőrzéséhez szükséges gazdaságpolitika hosszú távú fenntarthatóságának esélye ma már nem éri el a 30 százalékot.