Magyarország lakosságának mintegy kilencven százaléka saját tulajdonú ingatlanban lakik, ami közép-európai viszonylatban nem meglepő, ugyanis a régióban erős identitásképző elem a saját lakás. Az ideális otthont átlagosan 2-6 hónap alatt választja ki a magyar lakosság, de nem ritka az akár egy évig történő tájékozódás, nézelődés sem.
Európai szinten is kiemelkedő mértékű az áremelkedés
Az utóbbi években jelentkező lakáspiaci bővülés miatt elmondható, hogy a lakásárak soha nem voltak ennyire magasak, mint jelenleg. Az Eurostat által végzett elemzés szerint a hazai lakáspiaci árak drágultak a legnagyobb ütemben, a tavalyi év harmadik negyedévében éves szinten mutatkozó 11,6%-os emelkedéssel nagymértékben meghaladta az EU 4,3%-os, átlagos szintjét.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy míg a 2015-ben jelentkező árnövekedés egységesen érintette az országot, addig a tavalyi drágulás eltéréseket mutatott az egyes térségekben. Éves viszonylatban a fővárosban 20%-kal, a megyei jogú városokban 10%-kal, a kisvárosokban mindössze 1%-kal változtak az átlagárak, míg a községekben csökkenés érvényesült. Ennek következményeként jelentős a szórás az országos átlagár mögött: a budapesti négyzetméterár ötszöröse a Nógrád megyeinek.
Van, ahol stagnál a piac
Az országos szinten egyenletes árváltozás mögött megyénként eltérő mértékű tendenciák érvényesülnek, melynek eredményeként az átlagárak között akár 3-4-szeres különbségek tapasztalhatóak. 2016-ban Győr-Moson-Sopronban 12%-kal, Bács-Kiskun megyében pedig 13%-kal bővültek az átlagos négyzetméterenkénti árak.
A hazai áremelkedés szintjéhez közelített Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye – 8%-os növekedéssel -, Nógrádban éves szinten 5%-kal, Békésben mindössze 1%-kal emelkedtek az átlagos Ft/m2 árak. A piac az idei évben sem állt meg, átlagosan további 1-2%-kal
emelkedtek a lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti árai, ettől eltérően Békés megyében 2%-kal csökkentek, Nógrád megyében pedig stagnáltak az átlagárak.
A megyeszékhelyek közül Kecskeméten drágultak a legdinamikusabban az átlagos Ft/m2 árak, melyet Tatabánya, Székesfehérvár, valamint Debrecen követett. Jelenleg a megyék közül az élvonalban helyezkedik el Győr-Moson-Sopron, Pest és Bács-Kiskun megye, míg Békés és Nógrád átlagárai meglehetősen alacsonynak számítanak.
Nagy árkülönbségek a vidéki nagyvárosok között
A hazai nagyvárosok árszínvonalai között nagymértékű különbségek vannak, a mezőnyből kitűnik a főváros, melytől a vidéki viszonylatban kiemelkedő soproni átlagárak 10-30%-kal elmaradnak. Az elmúlt években Kecskemét ingatlanárai is felszöktek, a családi házak 12-70%-kal, a lakások pedig 15-75%-kal magasabb átlagos négyzetméterenkénti árakon vásárolhatóak meg mint Kaposváron, Szegeden vagy Tatabányán, ugyanakkor Sopron és Budapest árszínvonalától 20-38%-kal elmaradnak.
2017 a kiegyenlítődés éve lehet
A nominális árszint történelmi rekordot döntött és meghaladja a 2008-ban tapasztalt csúcsot, reálértékben vizsgálva azonban még
elmaradnak a válság előtti szinttől, a bérekhez viszonyított árak pedig az 1998-as éveket idézik. Az idei évben a szakértők az egyensúly kialakulását várják a piacon, mely az újlakások kínálatának bővülésével lesz érezhető. A további árnövekedés ugyan valószínűleg már csak egyszámjegyű lesz, azonban a területek közötti különbségek tovább élesedhetnek.
