Vajon a vásárlás valóban boldogabbá tesz minket? Erről kérdeztük Fetter Barbarát, a BME Phd-hallgatóját, aki kiterjedt kutatásokat végzett a mai fiatalok fogyasztási szokásairól.

Nincs olyan szükséglet, amire ne lenne egy termék vagy szolgáltatás, így azt is mondhatnánk: igaz az állítás, hogy a „vásárlás boldoggá tesz”. A vásárlónak azonban sokszor nincs is szüksége az adott termékre, egyszerűen csak úgy „tálalják” azt, hogy vágyakozni kezdjen utánuk. Az ilyen hatások, ingerek (barátaink véleménye, megfelelési kényszer, trendek, reklámok, akciók, stb.) mellett tehát nem könnyű a valós és vélt szükségleteket elválasztani egymástól.

Fetter Barbara, a magyar lakosság körében végzett kutatásában arra keresett választ, hogy valóban boldogabbak-e azok, akik többet vásárolnak, és vajon miért vágynak az emberek újabb és újabb termékekre? A kutatásban kétezer, különböző korú, végzettségű ember vett részt, az ország különböző pontjairól. „A kérdőíves felmérés eredményeiből jól láthatóvá vált, hogy a fenntartható fogyasztás ugyan elméletben egyszerűnek tűnik, a valóságban azonban sokkal nem is olyan egyszerű ezt megvalósítani” – mondja a szakember.

Az Y és Z generációról szóló eredmények:

- vásárlási döntések tekintetében ők a legkönnyebben befolyásolhatók,
- ők hajlamosak leginkább hirtelen döntésből fakadó, átgondolatlan vásárlásokra,
- esetükben a vásárlás a másoknak való megfelelést, illetve az elfogadás iránti vágyat is jelenti,
- sokszor olyan ideálokat próbálnak követni, akiket csupán a média alkotott meg, a valóságban nem léteznek, vagy csak kismértékben hasonlítanak az elképzelt alakhoz.

„Minderről persze nem a mai fiatalság tehet; noha legbelül tudják, hogy nincs olyan, aki minden téren tökéletes lenne, a fejlett technológiáknak és a közösségi oldalaknak köszönhetően sokan mégis ilyen eszményképek megtestesítői szeretnének lenni” – tette hozzá Fetter Barbara.

Egy másik kutatásban, a University of Pittsburgh-ében például jelentős ok-okozati összefüggést találtak a közösségimédia-használat és a depresszió között. „Azokban, akik rendszeresen mások posztjait, fényképeit nézegetik, kialakulhat egy hamis kép arról, hogy a többiek milyen szépek, boldogok, sikeresek, mennyit utaznak és szórakoznak. Emellett időről időre lelkiismeretfurdalásuk is lesz, hogy mennyi időt pazarolnak el az egér kerekét görgetve” – olvasható a kutatásban. A teljesítménykényszer pedig sokszor arra sarkallhatja az embert, hogy maga is felvegye a lépést a többiekkel, ami jelentősen kihathat a fogyasztási szokásaira is.

A reklámok és marketingtevékenységek mögött komoly pszichológiai elemzések állnak. Egy reklámszlogen sokszor tudat alatt épül be az emberek életébe, sok esetben éppen ezek hatására születik meg egy-egy vásárlási döntés.