Négy magyar kutató nyert európai csúcstámogatást

 
Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) működteti az Európai Unió legnagyobb, felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét. Feladata, hogy hosszú távra szóló, vonzó finanszírozást nyújtson az úttörő, magas kockázattal járó, de magas megtérülést ígérő kutatások támogatására.

A Consolidator Grant a már önálló kutatócsoporttal és független kutatási programmal rendelkező, de még annak megszilárdításán dolgozó kutatóknak szól. A legfeljebb 2 millió euró támogatásra ötéves, kiemelkedő felfedezést vagy tudományos áttörést ígérő, megvalósítható kutatási tervvel lehet pályázni.

A Consolidator Grantre idén 2538 kutatási terv érkezett a bírálóbizottságokhoz, melyek 13%-át, vagyis 329 tervet ítéltek támogatásra méltónak. A támogatások összesen 630 millió eurót tesznek ki, az összeget az Európai Unió Horizont 2020 programja biztosítja. Érdemes megemlíteni, hogy a támogatottak 32%-a volt nő, továbbá a most induló ötéves kutatási programok előreláthatólag 2000 új munkahelyet teremtenek.

Emléknyomok és agyi hálózatok - Makara Judit kutatási témája

Makara Judit (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) érdeklődésének középpontjában a dendritek, vagyis az idegsejtek azon nyúlványai állnak, amelyek a más sejtektől érkező információt fogadják. Makara Judit és munkatársai kutatása a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó, hippocampus nevű agyterületre koncentrál, azon belül is elsősorban az ún. CA3 területre, amelyet hálózati felépítése miatt régóta az asszociatív emléktárolás és -előhívás fontos állomásának tartanak.

Axonok nagyobb felbontásban - Szabadics János kutatási témája

Szabadics Jánosnak a szintén az MTA KOKI-ban működő kutatócsoportja az idegsejtek hosszabb nyúlványait, az axonokat vizsgálja. A kis átmérőjű axonok behuzalozzák az egész idegrendszert, hogy az egyes idegsejtektől több ezer másik idegsejthez juttassák el az idegi információt. Bár ezeknek az apró sejtalkotóknak óriási a jelentőségük, mégsem tudunk róluk eleget, többek között azért, mert korábban az általános méretű axonok elérhetetlenek voltak a megfelelő részletességű biológiai betekintést nyújtó vizsgálati módszerek számára.

Függvények zajos bemenettel - Pete Gábor kutatási témája

Pete Gábor az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Fő érdeklődési területe a valószínűségszámítás és a statisztikus mechanika. ERC-nyertes projektje keretében a függvények zajérzékenységét vizsgálja. A legtöbb tudományág életbeli alkalmazásaiban előforduló jelenség, hogy egy sokváltozós függvényt kell kiszámolni, ám a bemenet zajos, így csak bízni lehet abban, hogy a zaj nem befolyásolja nagymértékben az eredményt. Azonban az alkalmazások szempontjából fontos függvények közül sokan egészen apró zajra is érzékenyek: a bemenet kis perturbációja is teljesen megjósolhatatlanná teszi az eredményt. A NOISE projekt fő célja annak megértése, hogy különböző típusú véletlen bemeneteknél és véletlen perturbációknál pontosan mi tesz egy függvényt zajérzékennyé.

A három akadémiai kutatón kívül Magyarországról még Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet munkatársa nyerte el az ERC Consolidator Grantet.

Magyarország kiemelkedően teljesít az EU13 régióban az ERC pályázatok terén: az utóbbi 10 évben az összes grant 40%-át Magyarországon dolgozó kutatók szerezték meg. Sajnos a nyertes pályázatok szinte kivétel nélkül néhány akadémiai kutatóintézetre és a CEU-ra korlátozódnak. Az EU15-ök teljesítményének megközelítéséhez fontos lenne új, kiváló oktatókat és kutatókat foglalkoztató szellemi műhelyek létrehozása, illetve megerősítése az egyetemeken és más kutatóintézetekben is.