Sosem lesz vége a török politikai tisztogatásnak

 
Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát vádolja a 2016. júliusi katonai hatalomátvételi kísérlettel. Azt állítja, hogy a terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderőbe, és azon belül is különösen a légierőbe. Gülen következetesen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez.

A gyanúsítottak között vannak jelenleg is aktív katonák és pilóták, valamint olyan emberek, akik a gülenista mozgalmon belül a török katonák állítólagos "tanítómesterei" voltak.

2016. július 15-ének éjszakáján a puccsisták elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az egyik Boszporusz-hidat. A katonai felkelés résztvevői páncélosokkal vonultak ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányságra. Recep Tayyip Erdogan államfő az utcára szólította a lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt.

Törökországban az elmúlt 16 hónap alatt több mint 134 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 50 ezret - köztük katonákat - pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a gülenista hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. A mindennapos tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem a mozgalom feltételezett tagjait is.

Szerdán 360 ember, köztük 333 katona és 27 "tanítómester" ellen adtak ki elfogatóparancsot Isztambulban hasonló indokkal.

A török védelmi minisztérium legutóbbi adatai értelmében eddig - 150 tábornokot és 4630 tisztet beleértve - a haderő 8570 tagját küldték el állásából a hálózattal kapcsolatos gyanúk miatt.