Január végén szivárogtak ki először részletek a bizalmasnak szánt brit kormányzati tanulmányból. A hatástanulmány akkor megismert megállapításai szerint a brit gazdaság mindenképpen megszenvedi Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, bármilyen eredménnyel végződnek is az EU-tagság megszűnése utáni kapcsolatrendszerről szóló tárgyalások.

A jelentéshez használt modellszámítások szerint a brit hazai össztermék (GDP) halmozott növekedési vesztesége a következő 15 évben akkor is elérné az 5 százalékpontot a folytatódó EU-tagság esetén elérhető kumulatív növekedéshez képest, ha Londonnak sikerül az Európai Unióval átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra jutnia a Brexit utáni időszakra.

A brit kormányzati szakértők által készített tanulmány szerint abban az esetben, ha semmiféle megállapodás nem születik, és az Európai Unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép életbe - amely vámok megjelenésével járna -, az a másfél évtizedes előrejelzési távlatban összesen 8 százalékpontnyi GDP-növekedési veszteséget okozna a brit gazdaság egészében.

A Sky News brit hírtelevízió szerdán újabb részletekhez jutott hozzá a belső jelentésből.

A tanulmány frissen kiszivárgott megállapításai szerint Észak-Írország gazdasága másfél évtizedes távlatban 12 százalékpontos GDP-növekedési veszteséget szenvedne el megállapodás nélküli Brexit esetén, Északkelet-Angliában pedig 16 százalékpontos lenne a halmozott GDP-növekedési kiesés ugyanebben a 15 éves időtávlatban, ha a brit EU-tagság megszűnése után nem lép életbe szabadkereskedelmi megállapodás az unióval.

A Sky News által megszerzett részletek szerint ezt az angliai országrészt akkor is 11 százalékpontos összesített növekedési veszteség érné a következő másfél évtizedben, ha a brit kormány szándékainak megfelelően sikerülne szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az Európai Unióval.

Északkelet-Angliai az egyetlen angol országrész, amelynek többlete van az EU-val folytatott brit árukereskedelemben, és ez a térség részesül Anglián belül az egy főre jutó legtöbb uniós fejlesztési támogatásban.

Brit kormányforrások már a január végi első kiszivárogtatás után hangsúlyozták, hogy a tanulmány "egy korai, félkész tervezete" került ki, amely nem tartalmazza azokat a hatásokat, amelyeket az Európai Unióval a brit kormány szándékai szerint kialakítandó "mély és különleges viszonyrendszer" gyakorolna a brit gazdaságra.

Az elemzés létezése általános meglepetést keltett, mivel David Davis, a Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter a londoni alsóház Brexit-ügyi bizottságának nem sokkal korábbi meghallgatásán még azt mondta: a brit kormány nem készített átfogó hatástanulmányt arról, hogy a brit EU-tagság megszűnése milyen következményekkel jár majd a brit gazdaságra.

Arra a kérdésre, hogy miért nem készült erről átfogó gazdasági hatástanulmány, Davis azt mondta, hogy nem lelkes híve a gazdasági modelleknek, "mert ezek mindegyike tévesnek bizonyult".