A fogyasztás vitte a GDP-t

 
Az iparban hozzáadott érték növekedése a tavalyi 3,9 százalékosról 2,0 százalékosra lassult. Ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a múlt évi 4,9 százalékkal szemben, az építőiparé 22,5 százalékosra fékeződött 31,6 százalékról. A mezőgazdaságban a tavalyi 9,0 százalékos visszaesés az első negyedévben 0,6 százalékosra csökkent.

A szolgáltatásokban hozzáadott érték együttesen 4,9 százalékkal nőtt a tavalyi 3,3 százalékos emelkedést követően. A kereskedelemben, szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban 8,2 százalékosra gyorsult a növekedés a tavalyi 6,2 százalékról, a szállítás, raktározás üzletágban 4,5-ről 5,2 százalékra.

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 11,7 százalékos teljesítmény-emelkedése volt a legnagyobb, de jelentősen 2,3 százalékosról 6,8 százalékosra gyorsult az ingatlanszektor növekedése is. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,6 százalékkal nőtt, amit a biztosítás és az egyéb pénzügyi tevékenység javuló teljesítményével magyaráz a KSH. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent.

A GDP első negyedévi 4,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,6, az ipar 0,5, az építőipar 0,5 százalékponttal járult hozzá.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,9 százalékkal bővült a tavalyi 4,7 százaléknál is gyorsabban. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,7, a közösségi fogyasztásé 4,6 százalékkal emelkedett. Mindezek eredőjeként a végső fogyasztás 5,0 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 0,8 és a tavalyi éves 3,4 százalékot jelentősen túlszárnyalva.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás is jelentősen növekedett, az első negyedévben 17,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, amikor szintén kimagasló 21,6 százalékos növekedést produkált. Az első negyedévi adat a tavalyi egész éves 16,8 százalékhoz illeszkedik. A költségvetési szervek beruházásai kiemelkedően emelkedtek, míg a vállalkozások beruházási tevékenysége mérséklődött jegyezte meg a KSH.

A készletváltozással együtt a bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 4,5 százalékkal nőtt.

Összességében a belföldi felhasználás 4,8 százalékkal emelkedett az első negyedévben.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 671 milliárd forint aktívum keletkezett, alig 10,3 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az export 3,5, az import 3,8 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 3,1, a behozatal 5,1 százalékkal bővült, az egyenleg 118,7 milliárd forinttal romlott. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,4 százalékkal nőtt, importja 2,8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, így az aktívum 108,4 milliárd forinttal nőtt.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,6, a beruházások 0,7 százalékponttal járultak hozzá a növekedéshez. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében nem változtatott a GDP növekedési ütemén.