Az ingatlanpiacról szóló hírek az utóbbi években az újlakásoktól hangosak, ami a több körben módosított CSOK-nak és az újlakások áfakedvezményének köszönhető. Két éve kilőtt az építési engedélyek száma – éves összehasonlításban több mint 2,5-szeresére emelkedett – tavaly pedig bővült az átadott lakások száma is. Persze ez nem azt jelenti, hogy a használt lakások piaca megállt.
2018. július 25. szerda 10:30 - HírExtra
Európa-szerte nem mi vezetjük az újlakáspiacot
A lakáspiacon tapasztalható változásokkal nem vagyunk egyedül. Hasonló a helyzet
Európa több országában, sőt vannak olyan területek, ahol a növekvő kínálat már az árkorrekciót is magával hozta. Mielőtt felkapnánk a fejünket abban a reményben, hogy ez hamarosan nálunk is bekövetkezik, jobb, ha előbb összehasonlítjuk az ezer lakosra jutó lakásépítések számát a szomszédos nemzetekével.
A közelben lévő Ausztriában tavaly ez a szám majdnem elérte a 7-et, de 6 feletti értéket mutatott a finneknél és a svájciaknál is. Igaz, hogy itthon folyamatosan épülnek az új ingatlanok – Budapest egyes kerületeiben szinte hemzsegnek a daruk –, de a statisztikák még így is azt mutatják, hogy ezer lakosra vetítve mindössze 1,5 lakás épült. Vagyis az a tendencia, ami nekünk eget rengetőnek tűnt, az bizonyos tekintetben labdába sem rúg.
Van, ahol stagnálnak az árak
Az, hogy a fókusz az újlakásokon van, nem jelenti, hogy a használt társaikat nem keresik a vevők. Bár az országos szinten tapasztalható drágulás visszafogottabb képet mutat a néhány évvel korábbi hajrához képest, de vannak olyan vidéki régiók, ahol igencsak szembetűnő a változás.
Idén az első félévben hazai viszonylatban 4%-kal bővültek az átlagos négyzetméterenkénti árak, viszont ha csak a nagyobb városokat vesszük górcső alá, akkor élesen kirajzolódik az e mögött húzódó, régiók közti eltérés. A kiemelt időszakban Tatabányán például stagnáltak, míg Zalaegerszegen, Kaposváron és Egerben 4-6%-kal, Szegeden és Szombathelyen pedig 8-10%-kal bővültek az átlagos Ft/m2 árak.
Az átlagos lakóingatlanárak változása az ország néhány vidéki nagyvárosában (2018. január és június között)
A nagyvárosok között százezres különbségek vannak
A piaci szereplőknek persze fontosabb, milyen árakat takarnak a változások. A pontosabb képhez nemcsak az elhelyezkedést, hanem a típust is figyelembe kell venni. Ezek alapján a vizsgált városok esetén a drágulás által felállított sorrend szinte teljesen átalakul.
A
Salgótarjánban eladó házak kerülnek a lista legkedvezőbb oldalára – hiszen nem érik el a 100 ezer forintos átlagos négyzetméterárat. Az átlagos árszínvonalat a tatabányai és nyíregyházi társaik képviselik 200 ezer Ft/m2-es átlaggal, míg a rangsor elejére, mintegy 280 ezer Ft/m2-rel Szombathely kerül.
A családi házak átlagárai az ország egyes vidéki nagyvárosaiban (Ft/m2, 2018. júniusi adatok alapján)
Szinte kísértetiesen hasonlít az említett városok közötti sorrend a lakások szegmensében, legfontosabb különbség az átlagárakban rejlik. Salgótarjánban a tégla-, és a panellakások átlagosan 100 ezer Ft/m2 körül mozognak, a többi településen viszont ennél komolyabb árakkal kell számolni.
Átlagos lakásárak az ország egyes vidéki nagyvárosaiban (Ft/m2, 2018. júniusi adatok alapján)
Tatabányán, Zalaegerszegen téglaépítésűre 270-285 ezer, panelre pedig 245-250 ezer forintos átlagos négyzetméterenkénti áron bukkanhatunk. Ennél mélyebben kell a zsebünkbe nyúlnunk, ha Szegeden vagy Szombathelyen nézelődünk – itt 365-375 ezer Ft/m2 átlagár várható a téglalakások és 250-262 ezer Ft/m2 a panelek esetén.
