Szijjártó és a Brexit

 

Szijjártó Péter csütörtök este, a brüsszeli EU-csúcstalálkozó helyszínén a BBC brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának (BBC News) nyilatkozva kijelentette: az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti biztonsági együttműködés, valamint az EU előtt álló jelenlegi biztonsági kihívások szempontjából is "nagyon rossz hír lenne", ha nem sikerülne megállapodást elérni.

Hozzátette: éppen ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Brexit-tárgyalások megállapodással záruljanak.

Szijjártó Péter kijelentette: nem szereti használni az olyan meghatározásokat, mint a "kemény" vagy a "puha" Brexit. Magyarország olyan tisztességes Brexit-megállapodást szeretne, amely kölcsönösen előnyös az Egyesült Királyság és az Európai Unió számára, emellett azt is szeretné, ha a lehetséges legmélyebb és legátfogóbb szabadkereskedelmi megállapodás jönne létre London és az EU között - tudatta.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint ha nem sikerül ilyen szabadkereskedelmi megállapodást elérni, akkor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép életbe az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú kereskedelmében, és "el lehet képzelni, hogy ez milyen hatásokkal járna mindkét félre".

A magyar-orosz gazdasági kapcsolatokat firtató riporteri kérdésre Szijjártó Péter kijelentette: Nyugat-Európában jelentős mértékű képmutatás érzékelhető ebben az ügyben, mivel a felszín felett nagy szócsata zajlik, a nyugat-európaiak Oroszországot bírálják, miközben a felszín alá tekintve rendkívül jelentős üzleti, mindenekelőtt energiaipari megállapodások vannak.

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték-beruházás sem közép-európai, hanem a legnagyobb nyugat-európai energiacégek részvételével zajlik, a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórum sztárvendége Emmanuel Macron francia elnök volt, és az oroszországi nemzetközi energiahét rendezvényén Vlagyimir Putyin orosz elnök társaságában olyan vállalatok vezérigazgatói voltak láthatók, mint az Enel, a Total vagy a Shell - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Hozzátette: Magyarország mindeközben komolyan megszenvedte az Oroszország elleni szankciókat, amelyek miatt az elmúlt években 7 milliárd dollárnyi oroszországi exportlehetőségtől esett el.

Mindezek alapján "irigyeljük, hogy Nyugat-Európa milyen szorosan együttműködik Oroszországgal üzleti ügyekben" - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.