Theresa May miniszterelnök hétfő este megbeszélést tartott a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójával. A BBC és a Sky News hírtelevízióknak egybehangzóan nyilatkozó több kormányzati illetékes szerint May az ülésen közölte: a kormány a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) további folyamatával kapcsolatos kedd esti alsóházi szavazásokon kötelező erővel arra fogja kérni a tory képviselőket, hogy hatalmazzák fel ilyen "alternatív megoldások" kidolgozására és előterjesztésére.

Theresa May ezzel gyakorlatilag annak a módosító indítványnak az elfogadását kéri a frakciótól, amelyet Sir Graham Brady, az alsóházi tory pártcsoport legbefolyásosabb nem kormányzati tisztviselője terjesztett be a Brexit-megállapodáshoz.

Sir Graham a konzervatív frakció 1922 bizottságának elnöke, és ő nyújtott be egy olyan módosító javaslatot, amelynek értelmében az alsóházi tory pártcsoport támogatja a Brexit feltételrendszeréről elért, az Európai Unióval novemberben aláírt megállapodást, de csak akkor, ha a legvitatottabb elem, a backstop-mechanizmus helyett más megoldás kerül be az egyezménybe az ír-északír határellenőrzés elkerülésére.

Az 1922 bizottságot olyan tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A rendkívül befolyásos frakciótestület, amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe, informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára.

A Brexit-megállapodásról két hete tartott első szavazáson az alsóház 230 fős többséggel elvetette az egyezményt, jelentős részben a backstop-mechanizmussal szembeni heves ellenállás miatt.
Ez volt a modern brit parlamentarizmus történetének legnagyobb arányú kormányzati veresége a londoni törvényhozásban.

A Brexit-megállapodás várhatóan februárban kerül ismét az alsóház elé, de pontos dátum egyelőre nincs.

Az ír-északír határellenőrzés elkerülésére kidolgozott tartalékmechanizmus alapján az Egyesült Királyság, beleértve Észak-Írországot, közös vámuniós szabályozási rendszerben maradna az Európai Unióval, ha nem sikerül időben olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely feleslegessé teszi e tartalékmegoldás alkalmazását.

Sem a brit kormány, sem az EU nem akarja életbe léptetni ezt a mechanizmust, ha nem szükséges; ezért is hívják a záradékot tartalékmegoldásnak. A keményvonalas tory Brexit-tábor - köztük a rendkívül EU-szkeptikus 1922 bizottság -, valamint a kisebbségi konzervatív kormánynak külső támogatást nyújtó legnagyobb északír britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban ennek ellenére hallani sem akar a backstop-megoldásról, mivel attól tart, hogy ha a mechanizmust mégis életbe léptetik, az Egyesült Királyság akár véglegesen "beleragadhat" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

Ha a Brady-féle módosítót az alsóház kedd este megszavazza - és ezzel kötelezi kormányt a backstop helyett más megoldás elérésére az EU-val -, az komoly fordulat lenne. Theresa May miniszterelnök ugyanis eddig azzal érvelt a tartalékmegoldást tartalmazó Brexit-megállapodás elfogadása mellett, hogy az EU - saját vámuniójának integritása védelmében - nem hajlandó olyan egyezményre, amely ezt a mechanizmust nem tartalmazza.

Simon Coveney ír miniszterelnök-helyettes a hétvégén ezt meg is erősítette. A BBC televíziónak nyilatkozva vasárnap kijelentette: ha a brit parlament a tartalékmechanizmust kiszavazná a Brexit-megállapodásból, az Európai Parlament nem ratifikálná a kilépési egyezményt.