Mások fizetnek a britek helyett

 

A nemzetközi hitelminősítő az Európai Unióról összeállított éves adósminőségi szektorelemzésében kiemelte: számításai szerint az EU-költségvetésbe befizetett tagországi hozzájárulások 61 százaléka még a cég besorolási listáján "Aa2" szuverén minősítéssel szereplő Egyesült Királyság nélkül is olyan tagországoktól ered, amelyek államadós-osztályzata a Moody's nyilvántartásában az "Aaa" és az "Aa3" szint közötti sávban van, vagyis elsőrendű.

Ezek közé tartozik Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Dánia, Svédország, Ausztria, Finnország és Luxemburg.

Mindemellett az uniós költségvetési befizetések 99 százaléka az Egyesült Királyság nélkül is olyan tagországoktól érkezik, amelyek osztályzati kilátása stabil vagy felminősítés lehetőségére utaló pozitív - áll a Moody's tanulmányában.

A cég elemzői közölték: várakozásuk szerint az EU-költségvetés bevételeinek hozzávetőleg 47 százalékát adó Franciaország, Németország és Hollandia lenne a legmegfelelőbb helyzetben ahhoz, hogy szélsőséges forgatókönyv megvalósulása esetén szerződéses kötelezettségeit meghaladó mértékben járuljon hozzá az uniós költségvetéshez.

A Moody's a tanulmányban közölte: megítélése szerint a Brexit ellenére változatlanul rendkívül erőteljes az EU-tagországok hajlandósága az Európai Unió támogatására, mivel a bennmaradó országokat jelentős politikai és gazdasági ösztönzők késztetik arra, hogy eleget tegyenek egy esetleges tőkepótlási igénynek.

A hitelminősítő kiemeli, hogy az EU-költségvetés jelentős mértékben hozzájárul a tagállami költségvetésekhez, különösen a közép- és kelet-európai tagországokban.

Más nagy londoni házak szerint a közép- és kelet-európai EU-térségben viszonylag mérsékelt, de mérhető gazdasági veszteségeket okozhat a Brexit, különösen a brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen megszűnése.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által minap összeállított 58 oldalas átfogó modellszámítási tanulmány szerint a rendezetlen Brexit az euróövezet hazai össztermékét (GDP) a realizált hozzáadottérték-tartalomra gyakorolt negatív hatás révén 0,42 százalékkal, a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok GDP-értékét átlagosan 0,47 százalékkal csökkentheti a következő egy évben ahhoz a szinthez képest, amelyet e két régió Brexit nélkül ebben az időtávlatban elérhetne.

A ház Csehországban 0,61 százalékos, Lengyelországban 0,50 százalékos, Magyarországon ennél néhány tized százalékponttal kisebb GDP-veszteséggel számol rendezetlen brit kilépés esetére egy év alatt.

A cég londoni elemzői szerint a megállapodásos brit kilépés sem járna gazdasági veszteségek nélkül.

A Morgan Stanley e forgatókönyve azzal számol, hogy rendezett Brexit esetén az euróövezet GDP-értéke 0,2 százalékkal, a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok hazai összterméke átlagosan 0,22 százalékkal lenne alacsonyabb egy év múlva, mint Brexit nélkül.

Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics legutóbbi tanulmányában közölte: számításai szerint Magyarország, Szlovákia és Csehország hazai összterméke megállapodás nélküli Brexit esetén a 2019-2020-as időszakban átlagosan 0,3-0,5 százalékponttal lassabban növekedne annál az ütemnél, amelyet ezek a gazdaságok rendezett brit kilépés esetén ugyanebben az időtávlatban elérhetnének.

A ház szerint a szabályozatlan Brexit negatív növekedési hatásainak egyik átszűrődési csatornája a kereskedelem lenne, a brit piacra irányuló közvetlen export ugyanis az országcsoport éves GDP-értékének átlagosan 4 százalékával egyenlő.