Az ankarai nyomozásban érintett volt katonák között két korábbi hadnagy és 90 tiszthelyettes van, 53-ukat már őrizetbe is vették.
A bursai nyomozás 46 embert érint. Köztük többek mellett két századost, hét jelenlegi és két egykori főhadnagyot, egy hadnagyot, 14 jelenlegi és két korábbi tiszthelyettest, valamint 15 volt kadétot is.
Mindannyiukat azzal gyanúsítják, hogy telefonon kommunikáltak a gülenista mozgalom azon megbízottjaival, úgynevezett "tanítómestereikkel", akik a hadseregen belül végzett tevékenységükért feleltek.
A török vezetés az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a hadseregbe is.
Törökország Gülen hálózatát terrorszervezetté nyilvánította, így a rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem a hálózat tagjait és Gülen támogatóit is. A hatóságok százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török vezetést.
2016. július 15. éjszakáján összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpas harci járművekkel törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Recep Tayyip Erdogan török elnök az utcára szólította a lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések alapján az incidensben 251 ember halt meg, 2194 pedig megsebesült.
