A vitaest apropójául szolgált, hogy nemrégiben jelent meg magyar nyelven két nemzetközileg jól ismert osztrák értelmiségi, Erhard Busek, volt osztrák alkancellár, és Emil Brix, a Bécsi Diplomáciai Akadémia igazgatója által jegyzett Közép-Európa újragondolása című kötet. A rendezvényen, melyen maguk a szerzők is részt vettek, számos előremutató javaslatot fogalmaztak meg a közép-európai államok szorosabb együttműködése kapcsán.
Az aktuális kérdés: milyen feltételek között kezdődött Közép-Európa 1989-90 utáni új történelme, és miféle esélyek adódnak, illetve miféle veszélyek fakadnak Közép-Európa mai állapotából Európa jövőjére nézve? Lehet, hogy Közép-Európa a válsággal küszködő Európai Unió számára utat mutató régió?
Erhard Busek, valamint Emil Brix, a Bécsi Diplomáciai Akadémia igazgatója először 30 évvel ezelőtt írtak közös könyvet Közép-Európáról, most Miért Közép-Európában dől el Európa jövője? alcímű új kötetükben ismét áttekintik régiónk helyzetét. Határozott vonásokkal, világosan tárják az olvasó elé teljesítményét, lehetőségeit és dilemmáit.
Közös emlékezetpolitika és a V4-ek együttműködés kiterjesztése
A kötet magyarországi megjelenése alkalmából szervezett tudományos kerekasztal-beszélgetésen részt vett Catherine Horel a párizsi Sorbonne Egyetem történésze, aki maga is aktívan foglalkozik a régió történelmével és aktuális helyzetével. Kifejtette, hogy a közép-európai államok közös emlékezetpolitikájának kialakítása erősítené a régió országai közötti köteléket és elősegítené a közös identitás kialakulását, mely elengedhetetlen Közép-Európa egysége és jövőben sikere szempontjából.
Hatos Pál, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem történésze szerint a szorosabb közép-európai együttműködés első és legfontosabb gyakorlati lépése a Visegrádi Négyek kibővítése lenne Ausztriával és Szlovéniával. Ez új lendületet adhatna a régiónak és ezáltal az egész Európai Uniónak is.
Emil Brix az eseményen többek között arról a dilemmáról beszélt, hogy vajon a liberális nyílt társadalom eszméje, vagy a nemzeti politika jelenheti az Európai Unió fejlődésének zálogát. A tapasztalt diplomata szerint fontos lenne a két ideológiai vezérelv között egyfajta köztes utat, kompromisszumot találni és párhuzamosan alkalmazni, hiszen enélkül az Unió soha nem fogja beváltani a benne rejlő lehetőségeket.
Erhard Busek szerint Közép-Európa jelenleg sokkal stabilabb politikailag, mint Franciaország vagy akár Németország, és az Unió két vezető hatalma sem tud jelenleg megfelelő jövőképet megfogalmazni Európa egésze számára. A közép-európai régió éppen ezért óriási lehetőség előtt áll, hiszen, ha a térség országai képesek lennének szorosabb együttműködésre, ami az Unió egésze számára is a további fejlődés lehetőségét jelentené.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Bába Iván, a Külügyminisztérium korábbi államtitkára, Gyurcsík Iván Magyarország korábbi varsói nagykövete, illetve Kiss Gy. Csaba irodalom- és művelődéstörténész is, akiknek Közép-Európa visegrádi szemmel címmel hamarosan megjelenő munkája Magyarország szemszögéből reflektál a Brix-Busek páros kötetére.
Bába Iván az eseményen elmondta, hogy a közép-európai államok számára elsőrendű szempont a biztonság, ezért volt kiemelt céljuk az euroatlanti csatlakozás. A következő hét éves ciklusra szóló, és hamarosan elfogadásra kerülő európai uniós költségvetés pedig sok kérdésre választ fog adni Közép-Európa jövőjét illetően.
