A járvány magyarországi megjelenése idején az is egyértelműen látszott már, hogy döntően a digitális megoldások jelenthetik a túlélést. A nagy kérdés persze nemcsak az, hogy mekkora lökést adott a koronavírus a digitalizációnak. Ma sem tudni még egészen biztosan milyen mértékben fognak a nemzetközi hálózatokkal is rendelkező cégek a mesterséges intelligencia felé fordulni.
A cégek többsége nem ott folytatja, ahol a járvány megjelenésekor abbahagyta
Május második felére a hazai munkaerőpiac túlesett a mélyponton, de a hazai cégek döntő többsége egészen biztosan nem fogja onnan folytatni, ahonnan a járvány magyarországi megjelenése előtt abbahagyta. A vállalkozások többsége alapjaiban gondolja újra strukturális és szervezeti működését, illetve igyekszik továbbgondolni a home office „intézményével” kapcsolatos lehetőségeket.
A változás nemcsak utóbbiak tekintetében szembeötlő, hiszen a koronavírus bizonyos értelemben hosszú távú pozitív változásokat is eredményezett. Utóbbi alatt azt a nagyszabású digitális átállást értjük, amelybe a cégek egy része már most belekezdett. E mellett megfigyelhető, hogy rengeteg vállalkozást fogott belel webáruház készítésbe, vagy állt át más digitális értékesítési módra.
Van mit bepótolni
Úgy tűnik, az Európai Unió legtöbb tagállamával ellentétben a magyar vállalkozások többségének van mit bepótolnia a digitalizáció terén. A hazai vállalatok jelentős része bizony a koronavírus helyzet kialakulása után döbbent rá arra, hogy belső informatikai rendszereik – nem is szólva szoftvereikről – egyáltalán nem vagy csak kis mértékben alkalmasak a távoli elérésre. A helyzetet tovább bonyolította, hogy az országos járványügyi helyzet kialakulásával a korábbiakhoz képest eddig nem hasonlítható módon rendkívül hirtelen kellett lépni. Nem pusztán a cég technológiai kihívásaival kellett megbirkózni informatikai értelemben, de a biztonsági protokolljukat is alkalmassá kellett tenniük az új helyzethez történő igazodás megkezdésekor. Az elmúlt hónapban realizálódó távoli elérésre való átállás ellenben a cégek többségét úgy tűnik arra is ráébresztette, hogy a digitalizáció nem csekély költséghatékonyságot is eredményez. A hazai vállalkozások egy jelentős részénél utóbbi még inkább felgyorsíthatja majd a mögöttünk hagyott hónapokban csupán a túlélés kényszere által diktált technológiai fejlesztéseket.
A helyzet úgy áll, valóban van mit bepótolni. Alig egy éve látott napvilágot az Európai Unió Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe, amelynek adataiból egyértelműen látszik, hogy Magyarország bizony a tagállamok rangsorában a sereghajtók között szerepel. A digitális átállások és nagyszabású fejlesztések persze a cégek HR- és belső kommunikációs szakembereinek is nem kis kihívást jelentenek majd. Nemcsak arról van szó, hogy a toborzás mikéntje alakulhat át. A munkavállalókat az otthonaikban kell egyszerre elérni, motiválni és a munkakörről továbbá a cég által nyújtott juttatásokról kielégítően tájékoztatni.
A webshopok valóban nyertesek lehetnek
Az országos járványügyi helyzetben – részint a fentiek miatt – alapjaiban megváltoztak nemcsak a piaci szereplők, de maga a piac is. Az emberek attitűdjének megváltozása nem kis mértékben határozta meg az online szektort és annak lehetőségeit. Egy a napokban közzétett kutatás szerint míg 2 esztendővel ezelőtt nagyságrendileg 3 millió fő volt Magyarországon az aktív online vásárlók száma, addig ez a szám napjainkban majdnem elérte a 3,5 millió főt. Utóbbi nagymértékben a koronavírussal megváltozott körülmények eredménye, ami onnan is tudható, hogy a csaknem 3,5 millió online vásárló közül legalább 50 ezer fő olyan új webshopban vásárló személy, aki március közepe és május vége között életében először próbálta kis az online vásárlást. Úgy tűnik, nem kizárólag a már működő, hanem az ezután létrejövő webshopoknak is lehet a jövőben hazánkban létjogosultsága.
