Ha az őszi, második hullám ellenére maradnak vagy tovább enyhülnek a karanténszabályok, az ugyan segíti majd a gazdaság talpra állását, de elindítja a csődhullámot is. A csődeljárásokat ugyanis a legtöbb országban csak átmenetileg függesztették fel.
Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint a koronavírus elleni intézkedések nyomán eddig kevesebb vállalat csődölt be, mint tavaly ugyanekkor, vagyis a járvány eddig nem okozott csődhullámot. A helyzet azért alakult a vártnál jobban, mert a legtöbb országban a hitelezők átmenetileg nem indíthattak felszámolási eljárást a vevőik ellen, illetve megemelték az adósságküszöböt is.
Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint a bedőlések sorozata az év második felében kezdődik. „Vihar előtti csendről van szó, az egyes országok átmeneti intézkedéseinek hatását látjuk. Az év végére azt várjuk, hogy 26 százalékkal több lesz a csőd a világgazdaságban, mint tavaly. A legnagyobb vesztes Törökország lesz 41 százalékkal, és őt követi majd az Egyesült Államok és Hongkong 39-39 százalékkal.” – mondta az országigazgató.
Az elemzők úgy becsülik, hogy Európában Portugália (36 százalék) vezeti majd a csődrangsort, utána következik Oroszország (35 százalék), Hollandia (34 százalék) és Spanyolország (30 százalék). A lista első harmadában van Belgium (20 százalék), Olaszország (17 százalék) és Franciaország (15 százalék) is. A legkedvezőbb a helyzet Németországban, ahol az év végéig a bedőlések mindössze 6 százalékos növekedésre lehet számítani. Jól áll Svájc és Kanada (8 százalék), Svédország (9 százalék), Görögország (10 százalék) és Dánia (11 százalék) is.
„Az intézményi-jogszabályi környezet nagyon is befolyásolja a csődök számát. A német szabályozás a bajban levő vállalat átszervezését preferálja, nem pedig a csődvédelmet. Az olasz csődeljárás olyan hosszú, bürokratikus és drága, hogy a bedőlni készülő cégek illetve a hitelezők inkább a csőd előtti egyezségi megállapodásokon keresztül, a bíróságon kívül próbálják menedzselni a felszámolást. A jelenlegi holland szabályozás pedig arra készteti a nem stabil cégeket, hogy becsődöljenek, és egy új vállalat alapításával folytassák a tevékenységüket.” – mondta az országigazgató.
