E nélkül nem állapítható meg, hogy a HET valóban teljesíti-e azt az elvárást, hogy környezetvédelmi célok nem sérülhetnek.
A nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervnek kiemelt célja a koronavírus-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóságának és ellenálló képességének növelésével, kijelölve a zöld és digitális átálláshoz vezető utat.
A mintegy 5800 milliárd forintnyi beruházásra lehetőséget adó részletes terv 2021.04.14-én került nyilvánosságra és április végéig kell benyújtani a Bizottságnak. Az Energiaklub az általános megközelítésmód mellett néhány komponenst részletesen is véleményezett.
Nem egyértelmű, hogy a teljes magyarországi HET keret hány százaléka fog klímapolitikai célokat szolgálni, ugyanis erre vonatkozóan különböző számok is szerepelnek a tervben. Ezek közül a kedvezőbb érték 51%, de sajnos az a módszertan, amellyel ezt kalkulálták, nem ismert.
Az Energiaklub által szervezett szakértői egyeztetésen elhangzott, hogy nem ítélhető meg, a tervezett beavatkozások valóban hatékonyan járulnak-e hozzá a fenntartható, zöld és ellenálló gazdaság létrehozásához. Az Energiaklub szakértői hangsúlyozzák, hogy az energetikai rendszer modernizációjának és zöldítésének elsődlegesen az energiafogyasztás csökkentésére kell fókuszálnia. Az épületek energetikai felújítása nélkül nem megvalósítható a fenntartható jövő és a klímacélok teljesítése, ezért mindenképpen szükséges erre vonatkozó reformok és intézkedések beépítése a HET-be.
Szükséges lenne továbbá az energiarendszer egészében keresni a lehetőségeket, vagyis a hőenergia (így például a hőszivattyúzás és hőenergia-tárolás) és a közlekedésenergetika (elektromos autózás) területeit együtt kezelni és integrált megoldásokat keresni. Ugyanígy a zöld energetika terén nem célszerű csupán a napenergiát támogatni, hiszen a rugalmas ellenállóképesség feltétele a diverzitás, a több lábon állás.
Kiemelten fontos továbbá, hogy az energiaszegénység felszámolása érdekében készüljön egy, a probléma minden aspektusát figyelembe vevő átfogó, kvalitatív és kvantitatív mutatókat ötvöző módszertan és kiterjedt terepi felmérésen alapuló elemzés. Ezek segítségével lehetőség lenne az energiaszegénység mértékének és jellegének mérésére. Erre alapozva lehetne valóban hatékony beavatkozásokat tenni – nemcsak a 300, felzárkózó települések programban résztvevő település lakói számára - hiszen a probléma a közvetlen és közvetett (pl. téli légszennyezettség) hatások miatt ennél nagyságrendekkel nagyobb és szinte hazánk összes települését érinti.
