1. A PLC vezérlő: mire jó, hol használják?
Ahhoz, hogy egyáltalán PLC programozásról beszélhessünk, meg kell ismernünk a PLC-t: az eszközt, amit programozni fogunk. Valójában egy ipari számítógépről van szó, amit kifejezetten magas igénybevételű környezetbe terveztek, ezért egy speciális védelemmel ellátott házban foglal helyet, és gyártósorokhoz, robotizált gyártóegységekhez használják.
Az ilyen ipari környezetekben fontos kritérium a megbízhatóság és az egyszerű programozás – ezeket hivatottak teljesíteni a programozható logikai vezérlők.
2. Programozhatóság
E vezérlők legfőbb sajátossága tehát a programozhatóság – a gyors és könnyű átkalibrálás. Ilyen feladatra a programozható logikai vezérlők elődjét, a relés vezérlést már nem lehetne alkalmazni, mivel azokban az eszközökben jóval nehezebben módosítható a már egyszer összekapcsolt logika.
Egy gyakorlati példa: adott egy gyártósor, amit x termék gyártására állítottak be, és jelenleg is zajlik az előállítás. Azonban egy egyedi projekt igény miatt hirtelen váltásra van szükség, és az említett gyártósort egy másik (y) termék előállítására szükséges átkalibrálni. A PLC vezérlő segítségével ez könnyedén és rövid idő alatt megoldható. Ilyen termékre találsz példát a professzionális Lenze PLC vezérlők között is.
3. A PLC-hez használatos programnyelvek
Bár számítógépekről van szó, programozásuk elkülönül a klasszikus programnyelvektől. A számítástechnikában népszerű C, C++, Java és egyéb programnyelvek helyett a PLC programozás specializált utasításrendszerrel, erre kifejlesztett programnyelvekkel történik.
Ezeket a PLC nyelveket az IEC 61131-3 szabvány írja le részletesen, és két fő kategóriába sorolja őket:
· szöveges rendszerű nyelvek: ezen belül két fő nyelvet határoz meg, a strukturált programnyelvet (ST) és az utaslistás programnyelvet (IL)
· grafikai nyelvek: három nyelvet definiál, mégpedig a létradigramot (LD), a funkcióblokkot (FB) és a sorrendi folyamatábrát (SFC)
4. A PLC testvérei: a PAC és az ILC
Ha a PLC iránt érdeklődsz, biztosan hamar rátalálsz a PAC és ILC kifejezésekre is. Ezeket gyakran említik együtt a PLC-vel, mivel hasonló készülékek – viszont nem összekeverendők a fogalmak. Nézzük meg a főbb különbségeket:
· A PAC a programmable automation controller rövidítése, szintén ipari eszköz, ami a PLC-k és a hagyományos PC-k között alkot hidat: a modern PLC-k funkcionalitását kínálja, PC teljesítménnyel. Általában moduláris felépítésűek és nyitott architektúrával rendelkeznek, ellentétben a PLC vezérlőkkel.
· Az IPC az industrial PC (ipari számítógép) rövidítése: számítógép, de extrém igénybevételhez tervezve. Olyan kialakítással, ami bírja például a nedves, poros környezetet, emellett a komolyabb hőmérsékleti és páratartalmi ingadozásoknak is ellenáll.
Egyik érdekességük az operációs rendszer használatban rejlik: mivel a klasszikus PC-k nem tökéletesen valós idejű teljesítményt nyújtanak, nem lennének alkalmasak az automatizált, koordinált precíziós mozgató funkciókra – így egyedi operációs rendszert is használnak e célra. Az IPC-ben emiatt gyakori, hogy egyidejűleg fut hagyományos operációs rendszer (pl. Windows) és úgynevezett valósidejű rendszer – amiről ROTS-ként, real-time operating system néven találsz bővebb információt.
5. Így tanulhatsz PLC programozást
Ha felkeltette az érdeklődésed a PLC programozás, számos úton elindulhatsz a mélyebb megismerés felé:
· Nézz YouTube videókat, több cég és mérnök youtuber is foglalkozik a témával
· Jelentkezz célirányos szakképzésre, mint például a Soter-Line PLC programozó képzése
· Vagy akár felsőfokú intézménybe, ahol a villamosmérnöki szak részeként tanulhatsz a témáról
· Javasoljuk a professzionális PLC vezérlők tanulmányozását is, ehhez a Lenze PLC vezérlőit ajánljuk megtekintésre.
