Több olyan folyamat is indult az elmúlt években az ingatlanpiacon, melyek nem kedveztek Budapest belső kerületeinek. Az emberek kifelé tartanak, egyrészt azért, mert ott megfizethetőbbek az ingatlanárak, másrészt mert úgy gondolják, hogy az agglomeráció jobb életminőséget kínál: alapvetően a nagyobb tér, a zöldebb környezet miatt. Ezért cserébe az emberek vállalják a közlekedéssel járó nehézségeket is.
Ehhez a trendhez adódott még hozzá a járvány és gyengélkedő turizmus miatt a rövid távú lakáskiadás visszaesése, ami az ingatlanpiaci befektetők számának csökkenését hozta magával. De egy ilyen helyzetben ki akar még ingatlant venni a belső kerületekben, ahol az olykor elhangzó sommás vélemények szerint csak sötét, rossz elosztású lakások, zajos, forgalmas utcák, zsúfoltság, szennyezettség van?
Kevésbé vonzó a Belváros
Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai irodájának szakmai vezetője szerint ugyan valóban érezhető a vevők kifelé áramlásának hatása az ingatlanpiacon, ennek ellenére az érdeklődők továbbra sem tűntek el teljesen a belső részek ingatlanpiacáról. Az persze kétségtelen, hogy jóval kisebb most az igény most a belvárosban található ingatlanokra - jegyezte meg a szakértő.
Mint mondta, azok az érdeklődők, akik a belső részeken nézelődnek, egyrészt életkezdés céljából vásárolnak ott lakást - legyenek akár fiatalok vagy az ő szüleik -, másrészt befektetésként szoktak még venni második, harmadik lakást a városközpontban. Utóbbiak egyébként még mindig jóval többen vannak a pesti belvárosban, mint a többi vevő - derült ki a Balla Ingatlan belvárosi irodája szakmai vezetőjének, Garaba Gergelynek a szavaiból, akinek kollégái is megerősítették, hogy továbbra is leginkább a befektetők, illetve részben külföldiek keresnek itt lakásokat.
Ennek oka, hogy továbbra is jól kiadhatók ezek a lakások, még akkor is, ha forgalmas utak mellett fekszenek. Sokan pedig úgy látják, hogy a jelenlegi helyzetben még mindig az ingatlan az egyik legjobb befektetés, és a “nagy kivonulást” kihasználva próbálnak most lecsapni a jó vételt kínáló ingatlanokra - mutatott rá Garaba Gergely.
Mellettük pedig azok is megjelennek itt vevőként, akiknek elsősorban a központi elhelyezkedés, a megfelelő infrastruktúra, a jó tömegközlekedés a fontos. Ilyenek a fiatalok, vagy épp a szüleik, akik garzont keresnek a gyereküknek, aki vagy egyetemre fog járni a fővárosban, vagy már el is kezdte azt.
Végül vevőként jelennek meg azok is, akik ragaszkodnak egy adott környékhez, ahol kisebből nagyobb lakásba költöznek, vagy épp fordítva. Általában ők tisztában vannak azzal is, hogy mit várhatnak el egy ilyen belvárosi ingatlantól, tehát nem éri őket meglepetésként az, hogy egyes lakások meglehetősen zajosak tudnak lenni - jegyezte meg Nagy Andrea.
És persze tagadhatatlan, hogy találhatók a belvárosban kedvezőtlenebb adottságú, például sötét, belső udvarra néző, földszinti vagy épp vizesedő ingatlanok is - mint ahogy bárhol máshol -, de a megfelelő áron ezekre is mindig akad vevő - jegyezte meg. Természetesen az érezhető, hogy családok viszonylag ritkán célozzák meg mostanában a belső kerületek lakásait, bár erre is akad példa a szakértő szerint.
Végül fontosnak tartotta kihangsúlyozni azt, hogy azoknál, akik a belső részeken maradnak, semmiképpen nem kényszerből születik ez a döntés. Már csak azért sem, mert Bel-Budán a használt ingatlanok hirdetési ára egymillió forint környékén mozog. Az persze más kérdés, hogy ennyiért eladhatók-e ezek az ingatlanok, mindenesetre az egyértelmű, hogy ha megjelenik valakinél a kényszer, az inkább az agglomerációba hajtja, hiszen ott találkoznak megfizethetőbb árakkal - tette hozzá Nagy Andrea.
