Az éves családi költségvetés tulajdonképpen egy pénzügyi terv, ami az előttünk álló év várható bevételeit és kiadásait tartalmazza.
A költségvetés felépítése
Mint minden költségvetés, a háztartás költségvetése is két fő részre bontható.
A bevételi oldalon minden olyan összeget szerepeltetünk, amely az adott évben befolyik a családi költségvetésbe. Ezek lehetnek:
- fix, állandó bevételek (pl. munkabér stb.)
- rendkívüli bevételek (nyeremények, ajándékok stb.)
A költségvetésbe értelemszerűen a fix bevételek kerülnek be elsősorban, a rendkívüli bevételeket természetükből adódóan jóval nehezebb előre tervezni.
A kiadási oldalon hasonlóan két fő kategóriát különböztethetünk meg:
- Fix kiadások: minden hónapban ugyanakkora vagy hasonló összegű kiadások (lakásrezsi, benzinköltség, albérleti díj stb.).
- Rendszeres, de nehezebben tervezhető kiadások: csak becsülni lehet ezek összegét (pl. ruházat, élelmiszer, gyógyszer, sport, szórakozás, szépészeti kiadások stb.).
- Előre tervezett, nagyobb összegű, ritka kiadások (például egy új autó, nagy háztartási gép vagy tévé megvásárlása).
Érdemes ugyanakkor egy harmadik nagy kategóriát is belevenni a költségvetésbe: ide kerülnek a megtakarítások.
Az éves költségvetés megtervezése
Az első lépés az előttünk álló év mind a 12 hónapjára beírni a várható bevételeket és kiadásokat. A lényeg, hogy minden olyan tételt írjunk be, aminek ismert az összege (pl. munkabér, fix rezsi stb.). Ezt megtehetjük papíron, egy nagy kockás füzetbe, de akár egy Excel-táblázatban is, illetve egy számunkra szimpatikus telefonos appot is segítségül hívhatunk.
A következő lépésként a nagyjából kalkulálható tételeket is érdemes beírni. Például, ha tudjuk, hogy háztartásunkban havonta átlagban 10 kilogramm kenyér fogy, akkor ennek is nyithatunk egy sort a kiadások között, és előre beírhatjuk a költségvetésbe. Minél több előre kalkulálható tételt tartalmaz az éves költségvetés, annál pontosabban tudunk tervezni az adott évre.
Harmadik lépésként becsült vagy minimális összegekkel (vagyis amennyit az adott dologra várhatóan mindenképpen el fogunk költeni) érdemes a többi, nehezebben tervezhető kiadás rubrikáit is kitölteni. Ha ezzel is megvagyunk, kivonhatjuk a bevételekből a kiadásokat, és így kiderül, körülbelül mennyi szabadon elkölthető pénzzel számolhatunk a következő évben.
Nagyobb, de ritkábban felmerülő kiadások
A kiadások egy része olyan, viszonylag nagy összegű tételt jelent, amit csak előzetes spórolás révén engedhetünk meg magunknak a szabadon elkölthető egyenleg terhére. Egy felsőkategóriás tévé, egy kéthetes vagy hosszabb, egzotikus nyaralás, de akár a gyerek leendő egyetemi tandíja is ebbe a kategóriába sorolható.
Ezeknél a kiadásoknál az egyik lehetőség, ha a kívánt összeget megtakarítjuk. Vagyis az éves költségvetésbe betervezünk egy fix összeget, amit havonta félreteszünk, végül meghatározott idő után elég pénzünk gyűlik össze, hogy az adott pénzügyi célt elérjük. Ha például egy 300.000 forintos tévét szeretnék megvásárolni, és egy évet szánunk a cél elérésére, akkor januártól kezdve 25.000 forintot kell megtakarítanunk minden hónapban. Így decemberben megvehetjük a kiszemelt készüléket.
Természetesen úgy is dönthetünk, hogy egy viszonylag kis összegű kölcsönt veszünk fel. Ekkor tulajdonképpen a pénzügyi cél elérését követően jelentkezik a kiadási oldalon a felvett kölcsön havi törlesztője. Ennek a megoldásnak előnye, hogy nem kell hosszú ideig előtakarékoskodnunk, a kívánt pénzügyi cél rögtön elérhető.
Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy jogosultak vagyunk hitelre, akkor érdemes a KHR listát lekérdezni és ellenőrizni.
Cikkünkben csak vázlatosan ismertettük az éves családi költségvetés tervezésének fortélyait. A legfontosabbat azonban a végére hagytuk: elengedhetetlen, hogy minden kiadásunkat, még a legkisebbeket is jegyezzük fel. Ha ezt betartjuk, mind a leendő költségvetés tervezése, mind a meglévő betartása lényegesen könnyebbé válik.
