Február 11-én este jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendelet [36/2022. (II. 11) Korm. rendelet], amelyben a kormány az eleve jogellenesen fenntartott veszélyhelyzet örvén most éppen a pedagógusokat mint munkavállalókat megillető sztrájkjog gyakorlását próbálja ellehetetleníteni.
A kormány járványvédelmi szempontokra hivatkozva rendeletében oly módon határozza meg a sztrájkjog gyakorlása szempontjából kritikus, úgynevezett még elégséges szolgáltatás mértékét, hogy azzal lényegében kiüresíti a – Fidesz 2010-es kétharmados győzelme után egyébként is jelentősen csorbított – sztrájkhoz, azaz a kollektív munkabeszüntetéshez való jog intézményét.
Mint ismeretes, a sztrájktörvény 2010-es módosítása megtiltotta sztrájk indítását, ha a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről – törvényi szabályozás hiányában – a felek (a munkáltatói és a munkavállalói oldal) nem tudtak megállapodni. Ilyenkor bármelyikük kérelmére – de ilyet nyilvánvalóan csak a munkavállalói oldal kér – a közigazgatási és munkaügyi bíróság állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.
Ahogyan arra a 2016-os pedagógussztrájk kapcsán munkajogászok is felhívták a figyelmet, bár ez nemperes eljárásban, öt munkanapon belül történik, a keresetindítás szigorú feltételei, a másodfokú eljárás, a többszörös, érdemi vizsgálat nélküli elutasítás az új szabályt a sztrájkjog gyakorlását ellehetetlenítő akadállyá tette. A 2022. január 31-én tartott figyelmeztető sztrájk jogszerűségét tehát olyan jogi környezetben kéri számon a kormányzat a pedagógusokon, amely a sztrájkjog 2010-es, eleve alkotmányellenes korlátozásán alapszik.
Az Alaptörvényt is sérti
A kormányzat alaptörvénysértő rendeleti beavatkozása arra utal, hogy Orbán és rezsimje már azzal sem elégszik meg, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a munkavállalóknak igazat adó Fővárosi Törvényszék végzését (12.Mpk.75.018/2022/10. számú végzés) megváltoztatva (1.Mpkf.35.010/2022/8. számú végzés) a január 31-i figyelmeztető sztrájkot jogellenessé nyilvánította (arra hivatkozva, hogy 2022. január 31-én jogerős bírósági határozat még nem döntött a még elégséges szolgáltatás mértékéről).
Arra, hogy a magyar jogállamiság milyen állapotban van, tökéletesen rávilágít a pénteken közzétett kormányrendelet: a kormány, mivel nem bízik az olykor-olykor még jogállami döntéseket hozó (az ő szempontjából tehát „kiszámíthatatlan”) bíróságokban, törvényerejű rendeletében írja elő, hogy a köznevelési intézményeknek milyen minimum szolgáltatást kell nyújtaniuk sztrájk esetében, noha erre a munkáltató és a munkavállaló megegyezése hiányában eddig a bíróság volt jogosult.
A kormány rendeletében ráadásul olyan feltételeket szab – többek közt, hogy a köznevelési intézmények a sztrájkkal érintett munkanapon reggeltől délutánig biztosítsanak gyermekfelügyeletet, minden gyermeknek a saját osztályában, azaz a különböző osztályok nem keveredhetnek (ami egyébként sokszor a rendes munkanapok esetében sem kivitelezhető a pedagógushiány miatt); a sztrájk teljes időtartama alatt tartsák meg a tanórák 50%--át, az érettségiző középiskolai osztályok tanulói számára pedig a felkészítési óraszám 100%-át –, amelyek valamennyi pedagógusszakszervezet szerint teljesíthetetlenek, ily módon a NER a veszélyhelyzetre hivatkozva végleg megszüntetni igyekszik a sztrájk gyakorlásának eleve szűk lehetőségét.
Korlátozták az alapvető jogokat
A kormány még 2020 márciusában döntött először a rendkívüli jogrend (a veszélyhelyzet) bevezetéséről arra hivatkozással, hogy a koronavírus-járvánnyal szembeni hatékony küzdelem gyors és hatékony kormányzati cselekvést kíván. Az EKINT már ekkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány az alapvető jogok széles körének korlátozását lehetővé tevő veszélyhelyzetet eleve indoklás nélkül rendelte el, hiszen azokat az intézkedéseket, amelyeket kimondottan a vírus elleni védekezés érdekében szükséges meghozni – a kijárási korlátozásoktól kezdve az üzletek bezárásán át a kötelező maszkviselésig –, az egészségügyi törvény alapján is el lehet rendelni.
A lényegében kontroll nélküli rendeleti kormányzást lehetővé tevő veszélyhelyzetet a fideszes többség azóta sorozatosan meghosszabbította, legutóbb 2021. december 14-én döntöttek úgy a kormánypárti honatyák, hogy a különleges jogrend 2022. június 1-jéig hatályban marad. Korábban hosszabb elemzésben mutattunk rá, hogy a kormány a rendkívüli jogrendet elsősorban nem a járvány elleni védekezésre, hanem saját hatalmának megerősítésére használja.
A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva számolta fel többek közt az információs szabadságok jelentős részét, korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát (lásd pl. a járványügyi rémhírterjesztés, a "dudáló tüntetők" példátlan megbírságolása), döntéseivel sorozatosan megsértette az emberi méltóságot (lásd pl. a regisztrált fertőzöttekkel kapcsolatos kormányzati kommunikáció és hatósági bánásmód, a kórházi ágyak felszabadításának miniszteri utasítással való alaptörvény-ellenes elrendelése, az anyakönyvi eljárásról szóló törvénynek a strasbourgi bíróság joggyakorlatával is ellentétes módosítása, az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának elutasítása), közalapítványokba szervezte ki az állami vagyon jelentős részét (pl. az egyetemeket), lehetetlen helyzetbe hozta az önkormányzatokat (pl. a gépjárműadó és a fejlesztési források elvonásával, a „különleges gazdasági övezetek” létrehozásával), a kulturális életet sújtó megszorításokat eszközölt, miközben Semjén Zsolt érdektelenségbe fúló vadászati kiállítását 1,67 milliárd forinttal segítette meg, a veszélyhelyzet első másfél hónapjában pedig naponta(!) 205 millió forintot költött sportfejlesztésekre.
A vészhelyzet csak ürügy
A kormány most a pedagógusok száját kívánja oly módon befogni, hogy ehhez a veszélyhelyzetet használja ürügyül, a parlament megkerülésével pedig egyúttal a lezüllesztett, nemzetközi összehasonlításban is siralmas állapotban lévő közoktatással kapcsolatos, a választások előtt nyilván még kényelmetlenebb nyilvános vita tereit kívánja szűkíteni. A pedagógusok a NER keretei között a polgári engedetlenség határán kénytelenek tovább vívni harcukat, hasonlóan az SZFE diákjaihoz, a véleményüket az uszító kormányzati plakátok leszaggatásával kifejezőkhöz, vagy a kórházakból fontos, mindenkit érintő információkat kiszivárogtatni kényszerülő bátor orvosokhoz.
A jogállamiság eszméje, az erkölcs, a társadalom jelentős tömegeinek szimpátiája mögöttük áll, nem mellékesen pedig nyitva áll majd számukra a nemzetközi jogorvoslati fórumokhoz fordulás lehetősége is. Végső soron pedig áprilisban, jóllehet az autoriter állam torz választási rendszerében, tehát nem tisztességes keretek között, de mindenki kifejezheti a véleményét, hogy ilyen országban szeretne-e tovább élni, vagy sem.
