Az OPTEN adatai jól mutatják, hogy több, mint 80.000 munkavállalót érinthet negatívan a kialakult szituáció és több, mint 1200-1300 Mrd Ft import és export kerülhet veszélybe az instabil állapot következtében.
Mintegy 4000 ukrán és több, mint 700 orosz tulajdoni érdekeltségű cég működik ma Magyarországon, akik összesen 200 Mrd Ft-ot meghaladó árbevételt realizáltak az utolsó elérhető pénzügyi adatok alapján. Már az általuk foglalkoztatott mintegy 4000 munkavállaló sem lenne kevés, ha azt vizsgáljuk, kikre lehet közvetlen hatással a katonai válsághelyzet.
„Sajnos azonban a következmények ennél lényegesen tágabb körre hathatnak ki. – véli Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója. Hozzáteszi: „Itt most elsődlegesen nem a forint árfolyamára vagy a megugró energiaárakra gondolunk, amelyek a hazai gazdaság és lakosság majd egészét érintik, hanem az export és import relációkra.”
Noha az Oroszországba és Ukrajnába irányuló export a magyar exportvolumennek összesen „csupán” a 3,6%-át teszi ki és az import is alig közelíti meg a 4%-ot a két ország tekintetében együttesen, érdemes megnézni, hogy ez konkrétan milyen nagyságrendet is jelent. Még 2020-as bázison is (ami gazdasági szempontból a COVID miatt nem volt sikeres évnek nevezhető) Magyarországnak több, mint 1300 Mrd Ft export és 1200 Mrd Ft-ot meghaladó import volumene realizálódott a jelenleg egymással harcban álló országokkal.
Az Oroszországba vagy Ukrajnába exportáló cégek több, mint 30.000 alkalmazottat foglalkoztatnak, míg az onnan importálók, közel 50.000 főt. És bár a leginkább érintett ágazat a feldolgozóipar, a kereskedelemnek is jelentős szerep jut ezen cégek között. Pusztán társasági adóként is több, mint 20 Mrd Ft-ot fizetnek be a magyar államkasszába olyan hazai cégek, amelyek valamilyen formában Oroszországgal vagy Ukrajnával kapcsolatban állnak.
A körvonalazódó nemzetközi – ezen belül az EU – szankciók ebben a cégkörben okozhatják hazánkban a legnagyobb károkat. 2014 júliusában és szeptemberében már több ágazat kapcsán vezettek be szankciókat az Oroszországgal való kereskedelem vonatkozásában. Abban az időszakban Magyarországon az import közel felére, míg az export mintegy 40%-kal esett vissza orosz viszonylatban.
