A rezsicsökkentés szabályainak megváltoztatását bejelentő kormányzati kommüniké óta sokakat foglalkoztat, hogy ez az intézkedés érinti-e, s ha igen, mekkora tehernövekedést okozva saját háztartásukat. A fél, de valójában csaknem az egész ország számolgat. A kormányzat becslése szerint az áram és a gáz esetében is a fogyasztók 25-25%-át érintheti a rezsiköltségek emelkedése. A szakértői becslések ennél általában pesszimistábbak.
De hogyan vélekedik erről maga a lakosság? A GKI felmérése szerint a megkérdezettek 66%-a gondolja úgy, hogy a rezsicsökkentési szabályok módosítása érinteni fogja családját. 26%-uk várhatóan nem lesz érintett, s további 8% azok aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre. A kétharmad közeli érintettségi arány jóval nagyobb, mint a témába vágó legpesszimistább szakértői becslés.
E kissé túlzónak tűnő lakossági értékelés kialakulásához vélhetően hozzájárul, hogy a téma felmerülése óta uralja a hazai médiát, lényegében alig van olyan nap, hogy valamilyen ezzel kapcsolatos új információ ne kerülne napvilágra, egyelőre nagy a bizonytalanság. S mivel a lakosság egy részének mindennapi életét durván befolyásoló fejleményről van szó, az ez iránti felfokozott érdeklődés (és idegeskedés) nagyon is érthető. A rezsiszabályok változásával kapcsolatos lakossági várakozásokat foglalja össze a következő táblázat.
A rezsiemelés hatásai tehát várhatóan a legnagyobb mértékben a családi házak és az átlagosnál nagyobb alapterületű lakóingatlanok lakói, a kisebb városokban és községekben élők, illetve a gyermeket nevelők számára lesznek érzékelhetők. A panellakásban élők kisebb aggodalmát feltetőleg a távfűtési díjak egyelőre változatlan szabályozása magyarázza.
A rezsiköltségek emelkedésével számoló háztartások 42%-a havonta 20 ezer forintnál kisebb, 26%-uk 21 és 40 ezer forint közötti, 22%-uk 40 ezer forint feletti költségemelkedésre számít. Minden tizedik háztartás e téren bizonytalan. A rezsiemeléssel várhatóan érintett válaszadók átlagosan havi 27 ezer forintos költségemelkedésre számítanak. (Viszonyítási alapként, a kormányrendeletben szereplő átlagfogyasztó az áramért havi 7570, a földgázért 14700 forintot fizetett.
E két tétel összege havi 22270 forint.) A családi házakban élő érintettek havi átlagban 30 ezer forint körüli többletteherrel számolnak, míg a társasházi lakásokban élők 17 ezer forintosra. A várható költségemelkedés párhuzamosan nő a lakóingatlanok alapterületével: az 51 négyzetméter alatti lakásokban élők átlaga havi 19 ezer forint, a 150 négyzetmétert meghaladó ingatlanok lakói esetében pedig 37 ezer forint. A kisebb városokban és községekben lakók átlaga 28-29 ezer forint, a nagyvárosiaké 22-23 ezer forint. A 18 év alatti gyereket nevelő családok átlagértéke 30, a gyerekteleneké 25 ezer forint.
A felmérésről
A GKI lakossági felmérés-sorozata részeként az augusztusi megkérdezés a rezsicsökkentés szabályainak megváltozása által érintett lakossági kör, illetve az energiamegtakarító korszerűsítési tervek és szándékok feltérképezése céljából készült. Ez utóbbi témáról cikkünk második részében számolunk be. A jelen megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. Az adatfelvétel augusztus 3-a és 12-e között történt. A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek.
